Solymos Ede (szerk.): Oltványi Imre emlékkiállítás - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 6-7. (Baja, 1963)

bet”, mikor Berényi Róbertét, Fényes Adolfot, Márffy Ödönt, Egry Józsefet vagy Derkovits Gyulát „nagyoknak és művészettörténeti jelentőségűnek szeretné látni és azt kívánja, hogy ezt az esztétikai szempotokon túl esett szemléletet a szakemberek is magukévá tegyék.”

A támadások nem szegték kedvét, s megérhette, hogy az idő igazolja álláspontja helyességét. Az általa támogatott névtelen művészek ma már elfoglalták méltó helyüket a nagy magyar festők között, s hogy nemcsak itthon, de külföldön is ismertek lettek, az sokszor Oltványi Imre tollának köszönhető.

Ezt a művészetpolitikát követte akkor is, mikor Baja városának modern képgyűjteményt adományozott, olyan festők műveit, akik az új kifejezési formákat keresték, akiknek neve csak akkoriban kezdett ismertté válni, vagy a hivatalos esztétikai szemlélet nem akart elfogadni. A gyűjtemény ma már művészettörténeti szempontból is jelentős, a szakemberek körében is számontartott.

Jelenlegi bemutatásával alapítója iránti kegyeletét szeretné leróni a Türr István Múzeum.

11