Solymos Ede: A Türr István Múzeum története és ismertetése - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 5. (Baja, 1958)
bért kutatja. A kutatások eredményeiről a nagyközönség, a kiállítások, tudományos vagy népszerűsítő kiadványok révén értesül. Ez .a népművelő munka a múzeum harmadik feladata, mely épp oly lényeges,- mint az előzők, de csak azok elvégzése után valósulhat meg. Egy-egy táj tudományos feldolgozása hosszú időt vesz igénybe és -nagyobb kiállítás rendezése is komoly feladat, anyagilag is jelentős összeget kíván. Hogy a látogatók mégis gyakran találjanak új látnivalót, időszakos vándorkiállítások keretében mutatunk be olyan témákat, melyek kutatása nem tartozik a helyi múzeum feladatai közé. A bajai múzeum, melyet a város nagy szülöttjéről, Türr Istvánról neveztek el, kinek emléktárgyait is őrzi, a bajai, bácsalmási és halasi járás régészeti és néprajzi kérdéseivel foglalkozik, annak anyagát gyűjti. Első feladata volt 1951-re oly kiállítás rendezése, melyben Baját, a Duna partján fekvő várost •mutatja be, hangsúlyozva a Duna szerepét. Lázas gyűjtő, feldolgozó és rendezői munka után a Múzeumi Központ segítségével 1951. október 14-én nyílt meg a Duna-kiállítás 8 helyiségben, oly kivitelezésben, hogy szakemberek véleménye szerint a fővárosban is megállná a helyét. Ezt követően egymásután nyíltak meg időszakos és vándorkiállításaink, melyek listáját alább közöljük. A múzeum iránti érdeklődés feléledését bizonyítja, hogy míg 1950-ben csak 1500 látogatója volt a kiállításoknak, a következő évben már megtízszereződött, 1952-ben pedig több mint 40 000 vendégünk volt A statisztikából fontos tanulságot is levonhatunk. Bajának nagyon kicsi az idegenforgalma, ezért ha állandó látogatottságot akarunk biztosítani a múzeumban, nem elég az állandó kiállítás, hanem 2—3 havonkint új kiállítást is kell nyitni. A tapasztalat szerint ennyi idő alatt lezajlik évek alatt kialakult törzsközönségünk látogatása, s utána már csak elvétve téved be egy-egy városunkon átüt ásó idegen, nem számítva az iskolákat, melyek a tanmenet követelményeinek megfelelően, rendszeresen tanulmányozzák a kiállítás egy-egy részletét. A múzeum leltározott anyaga 1957. év végén a következő volt : régészet 5731 db néprajz 2613 db képzőművészet 658 db várostörténet 243 db öszesen 9245 db könyvtár 1745 kötet folyóirat 300 évf. fényképtár 3157 felvétel adattár 2800 nyomtatvány és 370 kézirat tárgy 18 í
