Zalotay Elemér: Baja népe az őskortól a középkorig - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 3-4. (Baja, 1957)

10. Az első honfoglalók

Sükösd. A község belterületén, a bronzkori telepről egy szarmata bögrét hoz Szabó György 1953. évi leletmentése alkalmával.91 További gömbölyű, vörös edényt kap Szabó a vasútépítés vonaláról, melyet a nádudvari út mellett, egy sírban találtak.92

Nádudvari út egyik bevágásában 4 sírt tár fel 1954-ben a bajai múzeum.9*

Szeremle: Török Gyula leletmentése a bronzkori telepen szarmata-jazyg anyagot is megállapít. Ifj. Fazakas Endre kertjében egy jazyg-gödröt talál, cölöplyukakkal.94

Vaskút: A domboktól északra Mocs Zsiga I. Maximinianus Gai. Val. és Licinius rézveretet talált.95

A halmoktól délre cca 3—400 m-re több sírt találtak. Van a megmentett anyagban bronz karperec és torques.96

Földvár: Az 1783-ban felvett katonai térkép a községtől délre földműveket tüntet fel. Ezek két csoportban elhelyezkedő halmok, összesen 15. Az egyikben 6, a másikban 9 tumulus van. A térképkészítő hozzá jegyzi, hogy ismeretlen régi időből származó sáncolás. Közel kétszáz évre volt szükség, hogy ezt a régi időt megismerjük s a földművek keletkezési okát kinyomozhassuk. Ez a történet megérdemli, hogy főbb vonásaiban megismerkedjünk vele. Az igaz, hogy száz év telt el addig, amíg Römer Flóris 1867-ben tudomást szerez róluk és feljegyzi, hogy «Baján alul, az úttól 2.000 lépésre Vaskúttól dél felé 11 domb, azokon kívül kerek sánc van . .. Közepe mélyebb, előtte nincs árok. A nép száján török táborhely.97»- Helyszíni szemléjéről egy évvel később tesz jelentést.88 1868-ban Rómer jelenlétében 4 halmot feltártak s az akkor felvett jegyzőkönyv szerint: -«ittott kevesebb csont. Az egyikben egy üreg volt látható, de azt tovább nem ásták, félve a beszakadástól. A másik kettő felbontásánál mérnököt hívtak segítségül s így több eredményt értek el.» Az itt lévő üreg alatt öt ölnyi mélységben, a halom kellős közepén, emberi csontok, S-hez és fogashoz hasonló, igen erős, de már átrozsdásodott eszközök találtattak.» Dudás Gyula részletesen foglalkozik ez ásatással.99 Hogy mennyire nem voltak tisztába az ásatók mit csinálnak, az világosan kitűnik a jegyzőkönyv fogalmazásából. Jurányi az ekkor előkerült faanyagot

»1 Adattár 54. S. II.

92 Adattár 54. S. II.

9» Adattár 1954.

94 Adattár 1950.

95 N. M. Lt. 98/1871.

96 Lt. 876—877.

97 Magy. Rég. Krónika. Arch. Közlm. 1867. 181—198.

98 AË. 1/1. 13.

99 Régészeti eml. 48-46.

55