Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)
Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Nagykun kerület
Magyarka puszta falu összeírása [240-241. o.] Ezt a helységet egykor Magyarszállásnak (Magyar Szállás) nevezték. A határa keleti irányban félórányira Hegyesborral (Hegyes Bor), délre Marjalakával (Marialaka) egy órányira húzódik, mindenütt mocsaras és nádas területen. Nyugaton Bócsával (Bolchia) egy órányira, majdnem teljesen mocsaras és nádas [részen], északra Árok- szállással (Árok Szállás)80 egy órányira határos. Ez a helység az árvizek miatt nagyon romos állapotban van. A templom alapjaiból még látható valami, de ahol a falu állt, ott jelenleg pusztaság van. 1577-ben még 13 telkes gazda élt itt, akik Egerbe, a királyi provizorátusnak az alábbiakkal adóztak: Pénzadó Szent György ünnepén 5 forint 34 dénár Szent Jakab " 2" 68" Szent Mihály " 5 " 34" A téli robot megváltásáért 5 " 34 " Királyi dikába 13 forintot Akóba: Búzanegyed 10 1/2 Arpanegyed 10 1/2 Pint vaj 5 1/2 juh-és tehénsajt 5 1/2 Nyáron annyi robotot teljesítenek, amennyit tudnak. [A törököknek:] Szolnokra, Báli csausznak fizettek 185 forintot A török császárnak 44 " Szablyapénzt 24 " Pint vajat 16 " Szent György ünnepére egy tehenet, Szent Mihálykor ugyancsak egy tehenet. 80 66 Valószínűleg téves megállapítás, vagy elírás, ugyanis Arokszállás nevű település nincs a Nagykunság környékén. A jelenlegi Jászár okszállás messze esik innen, amellyel Magyarka nem lehetett határos.