Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)
Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Egykor a Nagy- és Kiskunsághoz tartozó helységek és puszták
Bugac (Bugács), régen a Kiskunsághoz tartozó puszta [391. o.] A templomnak már a romjai sem láthatók itt. A kecskemétiek a Szelényi (Széleni) családtól bérlik. Egy nagy állóvize van, homokos a talaja, mint az előbb leírt pusztákon. Akasztó (Akasztó), egykor a Kiskunsághoz tartozó puszta [392. o.] Még látható itt a templom falaiból némi rom. Keleten Tabdival (Tabd), nyugaton Miklával,128 délen Áccsal,129 északon Szentimrével (St. Imre)130határos. Nagyobb részén legeltetés, kisebb földterületen földművelés [folyik] és rossz minőségűek a rétjei. Jelenleg Koháry (Kohary) gróf úr őexcellenciája birtokolja. Máréháza (Mareháza), régen a Kiskunsághoz tartozó puszta [393. o.] Itt nincs templom, némi földművelés [folyik] és rétek jobbak, mint [amilyenek] Akasztón. Amikor azonban a Duna (Donau) kiönt, a hely nagyrészt legeltetésre használható. Keleten Szabadszállással (Szábád Szállássá) egy órányira, nyugaton Solttal (Sold) másfél negyed órányira, északon Fejéregyházával (Feyer-Egyháza) negyedórányira határos. Koháry gróf úr őexcellenciája birtokolja. 128 Mikla-puszta, Dunapataj külterületi része 129 Ács-puszta, Akasztó külterületi része 130 Soltszentimre 108
