Szakál Aurél (szerk.): A Jászkunság 1699-ben - Thorma János Múzeum könyvei 42. (Kiskunhalas, 2017)
Johann Christoph Franz Pentz: A Jászkunság összeírása - Kiskun kerület
Bene (Béne) puszta falu összeírása [361. o.] Ez a Bene Kecskeméttől (Ketskemet) két mérföldre fekszik. Itt még látható valami a templom alapjaiból. Keleten Lajossal, nyugaton Baraccsal (Bóracs), délen Kerekegyházával (Kerek Egyháza), észak felé Kecskeméttel (Ketskemet) határos. Homokos talaja van, a szántóföldje közepes minőségű és közepesek a rétjei. Van egy álló vize, és ami itt különösen értékes, mivel a környéken sehol sincs a közelben erdő, van egy fiatal tölgyfákból álló ligetecske, ami tűzifaszerzésre alkalmas. Bene-puszta hossza hat negyedóra, szélessége egy óra, a kecskemétiek birtokolják. A nádor őfőméltóságának évente 48 forintot fizetnek [érte]. Csólyos (Csólios) puszta falu összeírása [362. o.] Kecskeméttől (Ketskemet) hatmérföldnyire fekszik és még láthatók itt az alapjain kívül a templomnak a romjai is. Keleten Kömpöccel, nyugaton Agasegyházával, délen Pálossal, észak felé Majsával határos. Hosszában másfél óra, szélességében egy óra a területe. Homokos a talaja, helyenként akkora a homok, hogy gróf Balassa Bálint körülbelül 39 évvel ezelőtt nem tudott továbbhaladni, az őt követő törökök megölték, az övéi közül mintegy 900-an haltak meg.103 A rétjei közepes minőségűek, erdeje nincs. Ezt a Csólyost a kecskemétiek birtokolják és a nádor őfőméltóságának évente 60 forintot fizetnek. Ágasegyháza (Agos-Egy-Háza) puszta falu összeírása [363. o.] Kecskeméttől (Ketskemet) hét mérföldre fekszik. Még láthatók itt a templom romjai. Keleten Csólyossal (Csólios), nyugaton Tájóval (Tajo), délre Zsanával (Zárná), észak felé Pálossal határos. Hosszában másfél óra, szélességében egy óra [a területe]. Homokos talaja van, közepes minőségűek a rétjei, eső által táplált állóvize van, erdeje nincs. A kecskemétiek használják és a nádor őfőméltóságának évente 50 forintot fizetnek. 103 Téves adatközlés. Balassi Bálint gróf,királyi tanácsos, honti főispán jóval később, 1684-ben hunyt el. Az állítás, mely szerint 1659-ben a törökök ölték meg, Horváth Péter Jászkunok történetéről írt, 1801-ben kiadott latin nyelvű kötetében is előfordul. 98
