Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Paskuj Iván: Kiskunmajsai első világháborús hősök. A hősi emlékmű és országzászló avatása 1940
HALASI MÚZEUM 4. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 140. évfordulójára 361 Kiskunmajsai első világháborús hősök A hősi emlékmű és országzászló avatása, 1940. május 26 Paskuj Iván A parlament már a háború alatt törvénybe foglalta, hogy minden település - anyagi lehetőségeihez mérten — állítson emlékművet az első világháborúban elesett katonái tiszteletére. Ezt az 1917. évi VIII. törvénycikkben találhatjuk meg. 1924-ben a magyar nemzet hálájának kifejezéseként az utókor okulására és a hősi halottak dicsőségére május utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé nyilvánította a parlament, az 1924. évi XIV. törvényben. A Kunsági Hírlap 1927. ápr. 15. számában Kiss Jenő „Szobrot a Majsai hősöknek” című írása jelent meg, amiben követeli, hogy miért nincs a több száz hősi halottnak Kiskunmajsán emlékműve. Az 1930-as években országosan indult mozgalom az első világháború hősi halottjainak emlékének ápolására - így emlékművek állítása. De egy másik mozgalom is indult - az országzászlók állítása - a hazafias érzelmek fokozására. Ezek a mozgalmak Kiskunmajsán is meghallgatásra találtak. A Kunsági Hírlap 1937. máj. 23-i számában: „Hősi emlékművet és országzászlót állít fel Kiskunmajsa”. Nagy fontosságú rendkívüli közgyűlést tartott május 16-án a Kiskunmajsai Kaszinó. Törtely József nyugalmazott igazgató-tanító beadványt intézett a Kaszinóhoz, melyben a község világháborúban elesett hőseinek emlékét megörökítendő emlékmű és országzászló felállítását indítványozza. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el az indítványt és elhatározta, hogy a kiskunmajsai hősök emlékműve, valamint az országzászló felállítása érdekében széleskörű mozgalmat indít, mindent elkövet, hogy az akciót a legteljesebb siker koronázza, hogy a község lakossága végre leget tegyen nemes kötelességének, mellyel hősi halált halt fiai emlékének tartozik. A közgyűlés az indítvány megvalósítására bizottságot küldött ki, szívére kötve minden bizottsági tagnak, hogy a kitűzött cél elérése érdekében a hősök iránt érzett megbecsülésével, tudásával, jóakaratával és ügybuzgalmával, valamint Kiskunmajsa kulturális fejlődésének előmozdítása iránti szeretetével a magasztos munka megvalósítása érdekében hathatósan működjön közre. „Vitézek fényképe a tanácsteremben” 1939. jan. 29-én jelent meg a Kunsági Hirlapban, hogy vitéz Kaczinfalvy Pál dr. a kiskunfélegyházi járás főszolgabírója elrendelte, hogy a járás minden községében (lehetőleg a közgyűlési teremben) egy megfelelő nagy keretben helyezzék el az összes helybeli vitézek fényképét a községházán. Itt Kiskunmajsán a főjegyző Paskuj Mátyás fényképész mestert bízta meg a fényképek elkészítésével. A Kaszinó hősi emlékmű bizottsága 1939. ápr. 5-én tartott értekezletén számolva azzal a körülménnyel, hogy megfelelő fedezet hiányában szó sem lehet arról, hogy hősi emlékmű állíttassák fel. Végérvényesen csak az országzászló felállítása mellett foglalt állást. Az értekezleten Törtely József elnök bemutatta a beérkezett tervrajzokat, ismertette az egyes tervek kivitelének költségeit, majd megkérte a bizottságot, hogy határozzon, melyik ajánlatot fogadja el. Az értekezlet egyhangúan Szomor László szobrászművész tervrajza mellett döntött. A kivitelezendő országzászló lépcsőtagozatokból kiemelkedő fekvő téglány alakú fal, melyet két egyenlő részre oszt a középen erős plasztikával képzett kettős kereszt a hármas halommal. Ettől jobbra a fal síkjából Kiskunmajsa címere (kettős keresztet tartó Isten bárány) emelkedi ki finoman, míg a másik falrészre kerül a rövid, sokatmondó szöveg (mint például: „Mindent vissza!”). A
