Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Gyarmati Andrea: Kiskunhalasi ipari szövetkezetek
Kiskunhalasi ipari szövetkezetek 399 1963. máj. 1 -tői beindult a női méretes részleg is.22 1964-től már két műszakban dolgoztak a sok megrendelés miatt, ugyanis a Dél-magyarországi Ruhaipari Nagykereskedelmi Vállalat bajai és békéscsabai lerakataiba szállították a készárut, ill. később a budapesti központnak is. Az 1960-as évek végén különvált a polgári méretes szabóság és az egyenruha szabóság. Ez utóbbi 1969-ben átkerült a Köztársaság utca 4. szám alatti épületbe.23 Az 1980-as években legnagyobb megrendelőjük a szegedi Déltex Nagykereskedelmi Vállalat, melynek évente 45-50 ezer darab férfi-, fiú- és női nadrágot varrtak.24 Ezen kívül a kiskunfélegyházi habselyem kötöttárugyár telepének is végeztek bérmunkát. 25 A rendszerváltást követően a szövetkezet még dolgozott a nagykereskedelem számára. A Köztáraság utcai részleg szűcs munkát és női szabóságot is vállalt. Azonban ahogy a nyugati exportrendelések keletre tolódtak és a kínai konfekció is kezdett beszivárogni, úgy került egyre nehezebb helyzetbe a ruházati ipar is. Ez a folyamat a szövetkezet megszűnését eredményezte.26 A Köztársaság utcai részleg ruhaszervizként működött a 2010-es évekig.27 Elnökök: Detrik Dezső (1951-1954), Keresztes János (1954-1974)28 Sörfőző Béla (19747-1982), Kovács Ferenc (1982-1998)29 Asztalos- és Festő, 1954-től Fa- és Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet 1951 ápr. 18-án tizenhárom kisiparossal (8 asztalos és 5 szobafestő) megalakult az Asztalos és Festő Kisipari Termelőszövetkezet30 Alapító tagok: Engel József, Fazekas István, Csorna István, Molnár István, Mészáros Imre, Goczol Antal, Szvetnik László, Sziládi Sándor asztalosok és Lalia András, Szabó Ferenc, Koch Imre, Császár György, Szakái Gábor festők. Központi irodájukat a Szilády Áron u. 11. szám alatt alakították ki. Ez az épület volt az irodájuk a megalakulástól a szövetkezet megszűnéséig. Az első telephelyük (az asztalos és festő műhely) 1960-ig a Köztársaság u. 19-ben volt. 1957-ben a Szász Károly utcában 2517 négyszögöles telket vásároltak, ahol létrehozták az új központi telephelyüket.31 (A mai Bibó István Gimnázium helyén.) Az 1960-as évek végére ez a telep is nagyon zsúfolt lett. A megnövekedett létszám, az egyre több megrendelés miatt baleset- és tűzveszélyessé vált. Ezért új telephelyet kerestek. A városi tanáccsal való egyeztetés után a Félegyházi úton jelölték ki az új helyet. 1979-ben itt épült fel az I. sz. üzem a lakókocsigyártó és 1981-ben a II. sz. üzemcsarnok a famegmunkáló részleg számára. 1954-ben miután különböző részlegekkel bővült a szövetkezet, szükségessé vált a névváltoztatás. Ettől kezdve Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Termelőszövetkezet néven folytatták tevékenységüket. Az így kialakított szövetkezeten belül 13 részleg működött. 1. Asztalos részleg 1951. ápr. 18-tól alapító részleg. Kezdetben a lakosságnak készítettek bútorokat, majd a Bútorért Vállalatnak a „Tisza” és „Erzsébet” nevű hálószoba bútort és konyhabútort, ill. más kisebb bútorokat. Ezen kívül a saját kőműves részlegük által épített házakhoz folyamatosan készítettek nyílászárókat, és 1968-tól az építőipar számára gyártottak ablakokat és ajtókat. A szövetkezet által előállított lakókocsikhoz is állandóan végeztek asztalos munkákat. 1981. ján. 1-től a kárpitos részleg az asztalos részleghez került. Részlegvezetők: Fezekas István, Goczol Antal, Szili Dezső, Tallér László, Tamási József, Bonti István.
