Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - Marcsik Antónia–Molnár Erika: Kiskunhalas–Zöldhalom 11–13. század humán csontvázleleteinek vizsgálata
168 Dr. Marcsik Antónia - Molnár Erika A taxonómiai és a metrikus/morfológiai kép alapján Kiskunhalas-Zöldhalom leginkább a Kiskunfélegyháza-Alpári út (12-13. század) és a Cegléd (11-13. század) embertani anyagához hasonló, mindhárom szériában a dolichokran/dolichomorph típusok dominálnak, jellegzetesek a további europid elemek (nordoid, mediterrán, cromagnoid, kisebb esetszámban a brachykranok), és nem fordulnak elő a tulajdonképpeni mongolid, europo-mongolid típusok.38 A széria metrikus elemzésével kapcsolatban már említettük, hogy az értékelhető koponyák száma feltűnően kevés, a biometriai távolságszámítástól el kell tekintenünk. A hosszú csontok méretei és az ebből számított termetérték nagyobb gyakoriságú, így összehasonlításként említhetjük, hogy a férfi és női termetátlag (166-156 cm) nem mutat különösebb eltérést a Duna-Ti- sza köz Árpád-kori termetátlagától (166,51-156,83 cm).39 Összefoglalva, a Kiskunhalas-Zöldhalom Árpád-kori széria feldolgozásának jelentőségét az adja, hogy adatainkkal hozzájárultunk a Duna-Tisza köz 11-13. századi népességének további megismeréséhez. Anyagunk europid jellegű közepes termetátlaggal, és a taxonómiai elemzés alapján leginkább a Duna-Tisza köz középső területének anyagával mutat hasonlóságot. Életmódjukat tekintve — a törések, vágások gyakorisága alapján - leginkább a harcias életmód tételezhető fel és talán ezzel magyarázható a sebészi trepanáció is. Munkavégzésre utaló (entesopathias) jellegek általában a felső végtagon (humerus) figyelhetők meg, tehát ennek erőteljesebb igénybevételére következtethetünk. A stressz indikátorok megjelenése (zománc- hypoplasia, cribra orbitalia) elhanyagolható. Fertőző megbetegedések közül a tuberculosis csonttünete figyelemreméltó, annál is inkább, mivel a Duna-Tisza köz középső területén a csonttuberculosis már az avar kor óta ismert (Felgyő-Ürmös tanya, Fletényegyháza-Mária út, Sükösd-Ságod, Csólyospálos, Kiskundorozsma)40, de ismert a honfoglalás- és az Árpád-korból is (Felgyő-Kettőshalmi dűlő41, Homokmégy-Székes42, Kecskemét-Gerőmajor43, Tiszakécske- Árkus dűlő44).
