Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - Kocsisné Varga Zsuzsanna: Kiskunhalas–Zöldhalom Árpád-kori temetője
Kiskunhalas-Zöldhalom Árpád-kori temetője 121 V. SZÉKELY György 2000 Árpád-kori települések a történeti Halas határában. Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. (Szerk. Ö. Kovács József-Szakál Aurél) Kiskunhalas 129-168. VADAS András-RÁCZ Lajos 2010 Éghajlati változások a Kárpát-medencében a középkor idején. In: Agrártörténeti Szemle 51. évf. 1-4. szám. Budapest, 39-62. Rö vidítésj egyzék Alba Regia = Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. - Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat BudRég = Budapest Régiségei DDMÉ = Debreceni Déri Múzeum Évkönyve EMÉ = Az Egri Múzeum Évkönyve FolArch = Folia Archeologica SMK = Somogyi Múzeumok Közleményei StudCom = Studia Comitatensia TJM = Thorma János Múzeum Jegyzetek 1 Mai Mázsa utca és Bojtár utca kereszteződése közelében. 2 V. Székely 2000. 129-168. 3 MKT2010, 74. 4 Vadas-Rácz 2010, 40. 5 Sümegi 2000, 20. 6 TJM Adattár 3935. A Kovács György-féle 1761-es térkép Bállá Antal-féle másolata 1772-ben. 7 1780-1784 között (II. József uralkodása alatt) készült Magyarországon az ún. I. katonai felmérés. 8 1806-1869 között végezték el Magyarország második katonai felmérését. 9 Az lelőhely északi részén feltárt Árpád-kori ház bizonyítja ezt, illetve a területről korábban a múzeumban munkatársai Árpád-kori kerámiákat gyűjtöttek. TJM 68.20.1-9., 73.21.1-8., 21.10., 22.1. 10 Révész 1858. Révész György az 1800-as években gyűjtötte a Halas környéki régészeti leleteket. A lelőhelyek kéziratos leírása a TJM adattárában 16.569 számon található. 11 Pesty 1978,38. 12 Az ásatáson Benkő Zsuzsa és Kocsis László régészhallgatók is részt vettek sok halasi közreműködésével. 13 1984-ben Biczó Piroska írt a lelőhelyen előkerült Árpád-kori házról, a temető említés szintjén szerepel. Biczó 1984. 159-167. 2000-ben V. Székely György foglalkozott a történeti Halas határában ismert Árpád-kori településekkel. A lelőhely nála Kiskunhalas-Felsőkistelekként ismert. Cikkében a sírokból előkerült leletanyagról is szó esik. V. Székely 2000, 134-138. 14 N46° 27’ 23,46"; E19° 28’ 32,88" 15 Biczó Piroska 96 sírt említ a Cumaniaban megjelent cikkében, majd V. Székely György is 96 sírt említ, de az ásatási dokumentációban található sírleírásokban 95 sírt számolhatunk (A 47. simái A, B és C váz is szerepel, valamint 93 db számozott sír). Dr. Marcsik Antónia az antropológiai vizsgálat során 93 viszonylag teljes váz anyagát tudta megvizsgálni, két sír (a 61. és a 76.) csontvázanyaga utólagosan elveszett, valamint legalább 10 sírszám nélküli, a többi csont közé keveredett vázcsontot is talált. 16 Marcsik-Molnár2015, függelék. 17 A feltárás kezdeti szakaszában nem volt lehetőség szelvény nyitására, mert mindig a gépek előtt és sokszor után kellett dolgozni. A földmunkák vége felé volt csak lehetőség szelvény nyitására. 18 13., 14., 15., 17., 18., 19., 44., 45., 75. sírok. 19 1., 9., 15., 40., 4L, 66. sírok. 20 A Duna-Tisza köz további ismert trepanációit lásd Marcsik-Molnár 2015, 30. jegyzet. 21 H 47a. 22 Petkes 2005, 103.; Szőke 1962, 91-92.
