Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)

2. A lótenyésztés jelentősége és emelése

3. A Kiskunság térképe, 1854. Az Alsó-Kiskunság (IV-V.) a Félegyházi járás és Halasi járás.

A Felső-Kiskunság (VI.) a Kunszentmiklósi járás

Lássunk most néhány idevágó levéltári adatot a régmúlt időkből, melyeket egy emberöltővel ezelőtt több esztendőre becsülhető munkával jegyezgettem ki a halasi levéltárból:

1766-ban ezeket jelentette a tanács a kerületnek: „Minden tudgya, hogy (...) az lónyáj szelíd és telekes mezőt kedvellvén, a mi vad mezőnkön csak senyvedni szokott, azért is nagyra nem nevelkedhetik, megtörtént gyakorta az is, hogy más Provinciábul hozatott Lovak, Marhák ezen földnek természetét nem szeretvén, itt meg nem maradnak, hanem vagy oda ahová valók, visszaszökni, vagy ezt a földet megsínleni, néha pedig tellyességgel is el veszni szoktak, és így a mi Határunk nem alkalmas a Nagy és magas termetű Lovaknak nevelésére, mert utollyára is a földnek vadsága és terméketlen volta miatt el aprósodni kénteleníttetnek.”6

1786-ban csődörök vételére Mezőhegyesre küldöttséget menesztettek.7

1794-ben ménlovak megszerzését rendeli a kerület.8

1796-ban a mezőhegyesi ménesből moldvai kancák hozattak.^

9