Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)
9. A lovak felhasználása, haszonvételek, szerszámok
A hátsó szíj a hasítástól toldással lefelé halad 20 cm hosszúságban, három helyen átütve s a vége két bujtató alá kerül. Ezek alatt a 15 cm hosszúságnál egy hasonló szélességű szíj egy csatot fog körül, amely szíj a csat alatt hozzá van varrva a szíj felső ágához, s a csattól számítva még további 45 cm hosszúságban halad tovább, s a vége csatban végződik. Ez az egész hátsó ág állszíj, mely a ló bal pofáján a zablafej belső oldalán levő és ott már említett rövid hátsószíjhoz kapcsolódik, áthúzva a ló álla alatt, csattal összefogás után a vége az állszíj 2 bújtatója alá került. 2. S^em^őtartó. A ló fején keresztül (jobbra és balra) haladó zablafej közepén rávarrással 2,5 cm széles, nem vastag szíjjal vezetnek le és előre a homlokon, 20 cm hosszúságban, melynek alján a szíj felhajtásával annyi hézag marad, hogy azon a szemzőtartó másik, részét egy jó félkör alakú 1 cm szélességű, gömbölyű forma bőrt áthúzhassák. Ez a félkört formáló bőr (szíj) kinyújtva 28 cm hosszú, és mindkét vége (félkörben) a jobb és bal oldali szemző előreálló külső és felső részéhez van erősítve, varrással vagy dróttal. 3. S^em^ő. Úgy a csás, mint a hajszás ló mindkét szemét takarja, oldalról, hogy csak előre láthassanak, az oldalról látható tárgyak ne zavarhassák őket. 13 cm széles és 14 cm hosszú vastagabb, kétrétűre fogott bőr, mely négyszegletes. Varrással van a két bőr összeillesztve. A ló szemei mellett, oldalról, jobbról és balról a szemző tartja. 4. Fejs^íj. 2 cm széles, 41 cm hosszú szíjból a kantárfej hasított részei alatt s a szemzők felett a kantárfej keskenyebb ágait fogja körül s a végek kimaradó részét (mintegy 8 cm hosszú) alátűzik. A fej szíj a ló homlokán keresztben áll, s a zablafej függőlegesen tartását szolgálja és annak oldalra hajtását, akadályozza. 5. Pofásai), vagy orrad%ós%íj. Pár cm szélességű szíjból, régebben kendervászonból a makrancos lovaknál kellett. A zablakarikára szerelték, s a ló orrán keresztül vezették, amilyen hosszan (kb. 42 cm) kellett. így a ló nem tudott makrancoskodni, s kénytelen volt magát megadni, mert orrlyukait az orradzó szorította. 6. Zablavas. Kétféle is használatos. Ha egy db vasból áll, akkor a neve cigány zablavas. Ha középen törik, akkor csuklós zablavas a neve. Mindkét félének a végében egy-egy kis vaslyukban 1-1 zablakarika van, kerek vasból, 8 cm átióval. Ezen karikákhoz kapcsolják a gyeplő két ágát (szárát). így lesz szabályozható a hajtás. Két lónál így négy gyeplőszár kapcsolódik a négy zablakarikába. A másik zablakarikákról a zablafejnél már szóltunk. (Ti. azok is, a zablavas végénél vannak) A csuklós zablavas (nem mondják töröttnek) középen csuklik, ott van kettő darab 9-9 cm hosszú 1 cm átmérőjű zablavas, kovácsolt kisebb vaskarikában összeillesztve. A találkozásnál tehát két kovácsolt vaskarika össze van illesztve, s ott, a zablavas két darabja amikor kell, csuklik. Ugyanis a fordulásoknál vagy a jobb, vagy bal felőli gyeplő ággal kormányozható a ló s ilyenkor a másik oldala alig van háborgatva. 7. Feszítőzabla. Keményszájú lovaknál alkalmazták. Különben olyan, mint a másik zabla, de a ló álla alatt aprószemű, lehetőleg szegletes vasláncot vezetnek a 78
