Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)
9. A lovak felhasználása, haszonvételek, szerszámok
A vasutak megépítése előtti időben nagy utakat kellett tenni a fuvarosoknak. Gyapjút fuvaroztak — csapatosan — Pestre, s visszafelé útjukban a kereskedőknek szállítottak különféle árucikkeket, s így kettős hasznuk lett a fuvarozásból. Máskor sót, épületfa anyagot, meszet stb. fuvaroztak Szegedről, Bajáról, ahová azok vízi ton érkeztek. Nyomtatás A cséplőgépek elterjedése előtti időben, de még a századforduló táján is a lóval nyomtatás járta, de az első világháború idejétől számíthatóan ez a szokás megszűntnek tekinthető. Az 1863. évi nagy szárazság s az 1866. évi nagy fagyás esztendeiben, de szórványosan és régebben Bácskába és Bánságba jártak a parasztok lóval nyomtatási munkákra, hogy onnan egész kocsi búza rakománnyal térhessenek haza. így szereztek foszlós kalácsnak valót, mert a Kiskunságon ráfogták az emberek, hogy homokos földjük nem termi meg a búzát. Mások borért, gyümölcsért szereztek búzát, Bácskából. A lóval nyomtatás igen sok vesződséggel járt, s több helyen (ahol több volt a gabona is) egész hónapon át, sőt tovább is tartott a nyomtatás. Többnyire négy lóval járatták az ágfást, de számos szérűben hat lóval. Lóhajtónak a gyerekféle is megfelelt (jó magam is gyakoroltam 1896-ban), de a jó és szabályos lóhajtáshoz nagy figyelem kellett. Az 1. ábrán nyomtatáskor a szérűben a., az ágyás. A b., az első kiskör, amit egymás után többször „lejárattak”, azután kezdték járatni a c., kört és így tovább. A körök lejáratása után megfordították az ágyást, s a fenti körökön a járatást újra kezdték. A 2. ábra hat ló összeállítását ábrázolja nyomtatáskor. Az a., pontban állt a lóhajtó, b., a pányvakötél, c., és d., az első két ló, e., a pányvakötél, £, és g., a második két ló, h., a pányvakötél, i., és j., a harmadik két ló. A szélső lovak az ágyás széléig jártak. Nyomtatási körök az ágyásban 2. ábra. Hat ló járatása nyomtatáskor a szérűn 52
