Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)
8. A lovak szaporítása
almozáskor azt teszik a hátulsó lábaihoz. Ez a törődött szalma jobban beveszi a vizeletet, meg a mozgással nem kotorja ki a ló oly könnyen maga alól. Az aljazásra szánt szalma száraz legyen. Esős időben a kazal belsejéből kell kihúzgálni, szalmahúzó vashoroggal. Az istállóban jó vastagon kell elteríteni, hogy a jószág alulról fel ne fázzon, mert ha a ló felfázik, a vizelete is elállhat. Szorultságból a csumaszár (kukoricaszár) ízék is megfelel az aljazásra. A száraz és bőséges aljazás után jót alszik a ló és kipiheni magát s még gyengébb takarmányon is könnyen kitelel. Legjobb az aljazást etetés közben végezni, mégpedig reggel és este. A szalma szárazát fel kell hányni a lovak első lábai alá, hátrább pedig friss szalmával pótolni. Az alomnak való szalmát közvetlenül az aljazás előtt a kazalból kötél közé fogva háton hordják be az istállóba, többnyire kétfülű vesszőkosárban. Trágyázás Az istálló sarkában összegyűjtött trágyát reggel és este talicskával kitolják a trágyadombra, s a már nedvesebb almot is, de mindjárt új almot Raknak a lovak alá. Az istállóajtóban kívülről az olvadáskor a tetőről lecsepegő vagy hóolvadáskor keletkezett jeget vaslapát élével feltörik, hogy a lovak a jégen el ne csússzanak. A ganaj kihordásakor elszóródó hulladékot felsöprik. 8. A LOVAK SZAPORÍTÁSA A lovak szaporítását az emberek különféle módon irányíthatták. Mén lovukat kiherélték, állami vagy közösségi csődörhöz olyan időben engedték a kancákat, hogy az ellési idő tavaszi időben történjen, mivel a csikónevelésre így a legjobb. Egyes helyeken a csődöröket elvonták a többi ló közül. Sáriás „Voltak a gazdáknak kedves anyakancái, melyeket nem lehetett tőlük megvenni. Olyan mént kerestek, amelyik formára, fajra hasonlított hozzá. Ha nem így cselekedtek, elkorcsosultak a csikók, s a lóállomány értéke csökkent. A csődörtartó gazdák többször is befogták a csődörüket, s behajtották a városba, hogy mások is lássák azokat. Az ilyen fogatokat többen meg is állították, s fölírták a tulajdonos nevét. Minket Csólyospálosból is fölkerestek az okosabb gazdák, pedig volt a szomszédjukban is csődör. 20-28 éves, jól gondozott kancákat is vittek a csődörhöz, de előfordult, hogy a csődör, válogatós volt, s a láttukra visszafordult.”66 Némelyik csikó — mint Buhin Mihály beszélte -, a sárlása idején „elálmodott”. Öntudadan állapotában ügetve elindult valamely irányba legeltetés közben is, és 44