Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)
A ló színek A kültakaró színe azért érdekli a lótenyésztőt, mert a) a szín a forgalmi árat befolyásolja; b) a szín némi viszonosságban van a szervezet ellenálló képességével, illetőleg bizonyos betegségekre való hajlamosságával; c) a színeződéssel előálló „jegyek” leszögezése alkalmas az egyediség megjelölésére, mert e jegyek majdnem minden egyeden másképp alakulnak és az egész élet folyamán változatlanok maradnak. A háziasított ló színének változékonysága igen nagy. Százakra megy a színváltozatok száma. Sokan azzal iparkodnak lóismeretiiket fitogtatni, hogy nem is feltűnő színváltozatokra más és más egyéni elnevezést találnak ki, mások pedig csak alapszíneket (fehér, fekete, pej, sárga, szürke, fakó) akarnak ismerni. Az első esetben zavar támad még a legjobb szakemberek közt is, az utóbbi esetben pedig a színjelzés nem alkalmas az „egyediség” jelzésére. Az alábbiakban csak a hazánkban emlegetett színváltozatok felsorolására szorítkozom: Fehér színek Itt mind a fedőszőrök, mind a hosszúszőrök kivétel nélkül fehérek, Változatai: 1) Selyemfehér vagy keselyfehér: a bőrben nincs festőanyag, ezért az ajkak hússzínűek, a paták viaszsárgák. A szőrzet fényes. Ezek fehéren születnek. 2) Patyolatfehér vagy ezüstfehér: a bőrben van festőanyag, ezért az ajkak és a paták palaszürkék. A szőrzet fénytelen. Ezek tulajdonképpen telj esen megőszült szürke lovak Fekete színek Itt a bőrben van festőanyag s mind a fedőszőrök, mind a hosszú szőrök feketék. A szem szivárványhártyája barna. Változatai: 1. Valódi fekete: e szőrköntös az évszak, a tápláltság és az egészségi állapot szerint lehet élénken fénylő (hollófekete), vagy tompafényű és aknázott (koromfekete), végül télen lehet hosszú és nem sima a szőrzet (bársonyfekete). 2. Nyári fekete: Itt a szőrzetben a festőanyag kissé megfogyatkozott, miért is télen a szőrök hegyén barnásvörös árnyalat jelenik meg, míg nyáron aránylag bővebb a pigment termelés és a sima, rövid szőrköntös fénylő feketének látszik. Pej színek A pej lovak bőrében van festőanyag, a paták palaszürkék, a hosszú szőrök és a lábvégek (lábtőtől és csánktól lefelé) feketék, a rövid szőrök többé-kevésbé vörösbamák. A szőrköntös színárnyalatai szerint változatai: 1. Világospej, világos vörösbarna fedőszőrökkel. 2. Aranypej, világos vörösbarna és ércfényű fedőszőrökkel. 3. Pirospej, pirosbarna fedőszőrökkel. 4. Meggypej, sötét pirosbarna fedőszőrökkel. 5. Gesztenyepej, vagy gesztenyebarna, tompán vörösbama, sötétebb árnyalatában a szelíd gesztenyére emlékeztető fedőszőrökkel. 6. Sötétpej, vagy sötétbarna, sötét vörösbarna, sőt majdnem fekete fedőszőrökkel, de az ajkak, a haskorc tájéka és a combok belső fele ezeknél mégis sárgás vagy barnásvörös (amiért nem tekinthetők valódi feketéknek). 7. Vöröslábú (zöldlábú) pej, melyen a sörény és a farok fekete, míg a lábvégek (szár, csüd) vörösbarnák. Sárga színek A sárga lovak bőrében van festőanyag, ezért a paták is palaszürkék. A hosszú szőrök sohasem feketék, hanem a sárgásfehértől a sötétbarnáig, a fedőszőrök pedig a világossárgától a fekete-barnáig sokféle változatban lépnek fel. Ezek a következők: 1. Világossárga, világos pirossárga fedőszőrökkel és sárgásfehér hosszú szőrökkel. 2. Aranysárga, aranysárgába játszó pirossárga fedőszőrökkel és többé-kevésbé sötétebb hosszú szőrökkel. 3. Vörössárga, világos barnapiros, az arannyal kevert réz színére emlékeztető fedőszőrökkel és hasonló hosszú szőrökkel. 4. Sötétsárga, sötét barnavörös fedőszőrökkel és hasonló színű vagy piszkosbarna hosszúszőrökkel. 5. Agyagsárga vagy szennyessárga, az agyagra emlékeztető szürkéssárga fedő- és hosszúszőrökkel. 6. Májsárga, májbarna rövidszőrökkel és sötét hosszúszőrökkel, de az utóbbiakban több-kevesebb fehér vagy szürke szőr is van elhintve. 7. Bronzsárga, erős fényű bamavörös fedőszőrökkel és feketésbarna, vagy sötétszürke hosszú szőrökkel. 8. Izzadtsárga (kormossárga), fényes kávébarna fedőszőrökkel és világosszürke hosszúszőrökkel. 9. Szögsárga (szénsárga), feketésbarna fedőszőrökkel és hasonló színű, vagy vöröses árnyalatú fekete (tehát nem teljesen fekete) hosszúszőrökkel. 10. Őzeit sárga, feltűnően világos, szürkésfehér lábvégekkel. Deres színek A deres ló fejét és lábait egyszínű (pej, sárga vagy fekete) szőrök fedik, de a nyakon és a törzsön a fej színével azonos színű szőrök közé több-kevesebb fehér szőr van behintve. A színes szőrök minősége és a fehér szőrök mennyisége szerint lépnek fel a következő változatok: 1. Tűzött pej, tűzött sárga, tűzött fekete, amelynek törzsén is a színes szőr az uralkodó. 2. Pejderes, sárgaderes, vasderes (feketederes), ha a törzsön a színes és a fehér szőrök hozzávetőleg egyenlő számúak. 3. Pejvércse, sárgavércse, feketevércse, ha a törzsön már a fehér szőrök az uralkodók. A deres lovak télen színesebbeknek (tehát a vércse deresnek, a deres tűzöttnek) látszanak, mert a pehelyszőrök, melyek tudvalevőleg csak a téli szőrköntösben mutatkoznak, mindig színesek Szürke színek A ló szürke színe tulajdonképpen „őszülés”-nek tekinthető. E lovak ugyanis vagy szürkésfekete, vagy pedig vöröses sárgabarna szőrköntössel jönnek a világra, de a kor haladásával — fajta- és családi jellegvonás szerint korábban vagy későbben - az egész testen (a fejet, a lábakat és a hosszú szőröket se véve ki) mind több és több megőszült szőrszál lép fel a szőrözetben. A színes és az ősz szálak arányából kifolyólag a sötét alapszínből kiinduló változatok a következők: 1. Acélszürke, még túlnyomó a sötétszínű szűr. 2. Almásszürke, tallérnyi foltokban már túlnyomó a fehér szőr. 3. Seregélyszürke, az őszülés mandulanagyságú foltokban mutatkozik; a hosszúszőrök sötétek, esetleg feketék. 4. Ezüstszürke - túlnyomó a szőrköntösben a fehér szőr, mely fényes. 5. Daruszürke—túlnyomó a szőrköntösben a fehér szőr, mely tompafényű. 6. Legyesszürke—a már teljesen megőszült lovon maradandó apró, fekete foltok vannak A vörössárgából vagy barnából kiinduló szürke változatok pedig a következők: 1. Mézszürke (csokoládészürke, homokszürke) — túlnyomó a vörösessárga, barna vagy sárgás szürke szőr.
