Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)

13. Lóbetegségek, gyógyítása, kuruzslás

Influenza. Hűléstől a ló is megkaphatta.

Kapta. A ló csődjében a sok állástól dagadás lesz. Ezért kellett a lovakat istállós tartás mellett is gyakrabban jártatni. Ha csánkjait a csülöknél összeverte, stráf kapcát tettek rá, bőrből. Rukkoláskor a huszárok felcsatolták. Gyógyítása: Ammóniákkal (szesz) kellett bedörzsölni és széles, hajvédő kaucsukkal körülfogni, s fáslisze- rűen körülkötni. Ha egy hétre sem gyógyult, Vértes Lajos-féle lófluiddal kezelték.

Kehesség. A cigány istenítette a kehes lovat. Ez adta neki a kenyeret. „ — Áldja meg a Devla, valahun egy kehes ló van!” — mondta. Az egészséges lovat meg sem vette a cigánykupec, mert azon csak 5-10 forintot kereshetett.

— A cigány a kehes lovat az úton már 100 lépésről is fölismeri — beszélte Molnár Ferenc lókupec gazda barátom. Ha ilyen lovat hajtottak a vásárba, már messziről kiáltotta (esetleg többedmagával is): Álljon kend meg!” Aztán rohantak a lóhoz, alkudoztak rá, s a végén a paraszt odaadta, a bőr áráért. Egymásra nem licitált a cigány, mert egy másik vásáron az ilyenre licitáltak.

— A cigány a kehes lovat tíz perc alatt meggyógyította, azaz elnyomta benne a kehet, aztán visszavezette a vásárba, s árulta, mint egészségeset. Ha a vásárban gazdát cserélt az ilyen ló, néha csak hetek múlva ütött ki rajta a keh.

— A cigány „bilind-bolond leveleket” göngyölt össze, kihúzta a ló nyelvét, s ostornyéllel a szájából a bárzsingjába nyomta le. Mikor az ilyen lovat újból árulta, a kocsin nem lehetett száraz takarmány, mert attól rájött a keh.

— Az ügyes vevő benyúlt a ló szájába, s a felső orrcimpa pampulát a fogsoron belül tapogatta, hogy száraz-e vagy nedves? Ha száraz, akkor biztos, hogy kehes, mert lázas a teste, ha nedves akkor legfeljebb gyanús.

— Volt, aki keh gyökeret szúrt a ló szügyébe, miáltal tályog keletkezett s azon kifolyhatott a baj.

— Hallottam azt is, hogy zabbal keverve kénport adtak be a lónak, hogy sokára jöjjön vissza a keh. Ha a keh elfolytását többször megismételték, a ló legtöbbször beledöglött. Ezért kérdezte a cigány az eladótól: — Mióta van kendnél ez a ló? Ha két hetet mondott, akkor félt a cigány, hogy őnála megdögölhet a ló, de ha öt napot mondott, akkor örömmel vette meg. Ezek voltak a legdrágább kehes lovak.

„Tormát kell darabolni kukoricaszemnyi darabokra, s azt kell az abrakjába keverni. Egy ilyen lovat az apám 25 forintért vett, a bőr áráért. Rettentő kehes volt, de ezzel úgy helyrehozta az apám, hogy 300 forintért elvitték a búr háborúba. De jó a beléndek zöld levele is összegöngyölve a szájába adva, s lenyomva a bárzsingjába. Használt valameddig, míg eladhatta a gazdája. A lucskos takarmány is használt, de a hatása csak rövid ideig tartott.” — beszélte Gál Miklós, móricgáti pásztorviselt gazda.

Keres^fvzpespók. Hátsó csánkján kívül-belül víz rakódott le. Ettől még használható volt, de induláskor fájlalta a lábát. Hosszabb úton elmúlt, de ha istállóban állt, újra előjött a baj. Orvossága: zsákvarró tűvel száraz kócot húztak át a pókon. A tűt kihúzták, a kóc ott marad, s ezen kicsorgott a víz.

136