Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)
11. A lovak leírása
hasasnak látszó ló. Dongás, amelyiknek hirtelen kifelé álló bordái vannak. Csukahasú. Ezek vékony lovak, s nem csikóznak. Lastagderekú. Far hibák: Hámfahátuljú, a horgas inúakat nevezték így. Kurta farkú, rövidfar. (Levéltár.) Igen rövidfar, rövid csapottfar, rövid lejtősfar (levéltár), leállófar. Bakicsás farú a magas farú, s ha üget, a farával szitál. Kanfarú, mely széles, hirtelen csapott, szegletes farú. Kecske- farú a hirtelen lehajtó, hirtelen csapott farú, a fark gerince dudorodott. Lejtősfarú, csapottfarú, farkas harapta farú, hódos farú a csapott farú, gömbölyűfarú tó. Végtagok körüli hibák: Bontalábú; ez egyenes meredt lábakkal botorkálva jár. Bontalábú görbe: kaptás. Az ilyennek az első lábain, vagy csak az egyiken körben kemény dudorodás van, ha sokat áll; lőcslábú a hátsó, de néha az első lábaira. Ezek többnyire szorult (ún. pohár) körműek, fáradékonyak, tipe-topa járásúak, melyek születési hibák. Borgyúslábú, melyeknek az alsó lábszáruk, térdtől a csüdig befelé, hátrafelé hajlik. Medvelábú vagy botló, mert megszorult egyenes körmű. Csavartlábú vagy franciás, amelyik ha megáll, a két első patáját kifelé forgatja, gyengelábú; hámfa módra álló hátsó lába van. Horgas inú, ha a csánkja befelé görbe. Holt tetem, ha a fején vagy az álián csontkinövés van. Kas^abajka lábú a formában, nagy lábú tó. Kecskés, amelyik ha hátsó lábán áll, a csüdje hátra, a csánkja előrebukik, s úgy néz ki, mint a kecske csüdje. Csak egyik lábán látható egyszerre, aztán a másik lábán látható ez a nagy hiba. Lúdtalpú tó, tányértalpú körme van, a patájának alul nincs völgye, a kovács hozza helyre. Ezek kapják a patarákot. Mindig patkolni kell őket, mert anélkül nem szabad hajtani őket. S^amárpatájú a tó, ha szorult patájú, szűk a körme. Teletalpú, ha a körmei köze bőrke- ményedéssel van tele, tehát nincs mélyedés a talpán. Ha hüvelykujjal benyomják, puha. Magas sarkú vasra kell patkolni nyáron is, hogy kő meg ne sértse. Az ilyen lovaknak a körme is puha. Patkoláskor a kovácsnak csak a körömtalp aljának a megrepedezett részét (váladékát) szabad kikanyarítania. Az ilyen lovakat sokszor agyon vasalja a kovács, s jelentkezik a patagyulladás, vagy körömházgyulladás. „Ha megvan a baj, szidja a baglyas paraszt a kovácsot. Ez az igen élheteden, igen tetves kovács agyon vasalta a lovamat.” Pedig ő a hibás, mert nem tudatta előre a kováccsal, hogy a tó teletalpú.90 Tompalábú. Az ilyen fajta tó cseberbehágó lesz; hátsó bal lába kissé hajlott, bal combján forradás, lábtőben keskeny csánkok (levéltár); hosszú csüdök (levéltár); meredek paták (levéltár); kivágott csánkok (levéltár); keskeny csánkok (levéltár), rokkant elülső pata (levéltár). Nyilas vagy csapott csánkű, gacsos a hibás, csomós lábú (az abrak nélkül tartott csikó ösztövér lesz, elgacsosodik, csámpáso- dik) vagy csajkos lesz. Borjúlábú a befelé hajtó térdű, alsó lábszára térdig visszahajlik. Gyűrűtetem vagy gyűrűs, amelynél az erős hajtástól a körömházon felül bőrvastagodás csak tapogatással vehető észre. Kisebb mérvű kaptásság keletkezik. Kushadt vagy rogyott, melynek alsó lábszára hirtelen előrehajlik, s topa járást idéz elő. Nyilas, melynek felső lábszára alsó végén szaruszerű keményedés van, mely kidudorodik, s a keményedés belenő a csánk végébe. A nyúlás vagy csapott csánkú tó is közismert volt. A ssyimársr agy pohár körmű\o\2A nem lehet orvosolni, mert születési hiba, s a két első 122
