Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)

10. Csikónevelés

mellett való járást. Lehetőleg jobbról kötötték a csikót. Most mióta „jobbra hajts” van, bal felől kell kötni. — Most már - ugyanígy kötve — hosszabb útra is mentek, de a „lóggót” ilyenkor fel kellett kötni, hogy el ne fordulhasson az útból, s valakit el ne üssön, vagy rúgjon. Húzásra kényszeríteni az első hosszabb úton még nem volt szabad. így több befo­gás után megszokta, s kb. egyheti próba után húzogatott is egy kicsit, miközben lassikán néha az ostort is pattintgatták, kivált ha egy kicsit hanyagolt. Némelyik fel-felrugdosott a hámban, de kezdetben nem volt szabad megverni érte. — Eltelt egy hónap így, s akkor befogták egy öreg ló mellé, rúdhoz (addig csak lóggón volt). A rudat egy kötéldarabbal hozzákötötték (legalkalmasabb a marhakö­tél csülök), kétszer átvetették a rúdon a facsülköt a kötél meghajlított végébe, s bele­húzták. Ez volt a legjobb. Még üres kocsival volt ez, s a tanya körüli gyöpeken kocsi- káztak egy pár órát, hogy a rúd mellett való járást megszokja, s a kocsizörgést is. — Ha félős volt a csikó (félt a vonattól), nem lehetett letérni az útról, hanem szembe kellett hajtani, lassú léptekkel, időt adni neki, hogy ezt megismerje, s meg kellett engedni neki, hogy fejét félrefordítva ezt megismerje, mert vannak olyan parasztok, hogy jobban félnek az autótól, mint a betanított csikó, s befordulnak a szántóföldre. Ha autó jön szembe, megszokja a letérést s nem is hagyja el. Lesznek árokba forgató lovak. Tehát az ilyen kikanyarodást a gazda meg ne engedje, inkább álljon meg időnap előtt az úton, lépjen le a kocsiról, s fogja meg a zabláját, s mialatt remeg, beszélgessen hozzá a nevéről, és simogassa. — Ha sorompóhoz ér, álljon a kocsival a sorompó lécig, egész közel hozzá, hogy ismerje meg. Az ilyen tanítású csikókból lesznek a legjobb lovak. — Később terhes kocsiba fogták. — Volt, amelyiket nem lehetett még üres kocsiba se betörni. Az ilyet — ha beváltja — a honvédségnek adták el, vagy erdésznek, erdőkerülők vették meg (keres­tek is ilyent a vásárokban), s hátasló lett belőlük. — Manapság egyéves korában már befogták a csikókat, de könnyebben is tanul­tak fiatalon. Születési és szerzett hibák a csikóknál Születési hibák a csikóknál ritkán fordulnak elő. Fehér csikó nem születik, leg­feljebb deres, de ezt nem tartják hibának. Minden vedléskor — ritkán ősszel, inkább tavasszal — a deres csikó fehérebb-fehérebb lesz, de öt-hat, néha csak tízéves korára fehérszik ki. Az értékéből ezzel nem veszít. A keselységet magával hozza a csikó, így a csillagot, hókaságot, szárcsaságot is, de ezzel értékéből nem veszít a csikó, sőt van olyan vevő, aki az ilyenekre vadászik, hogy páros lovakra tehessen szert. így hát van rá eset, hogy az ilyeneknek született csikók értéke még emelkedik is. Gyakran születik köldökös csikó. Ez már lényeges születési hiba. Nagy köldöke marad, amit fel kell szívatni. A köldök végén lyuk van. Ha ez nem nagyobb, mint az 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom