Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)

Mellékletek

A várost négy, máj d 1821 -ben hat tizedre osztották és a házakat tizedenként sorszámozták. 1821-ben az első tizedben 213, a másodikban 373, a harmadikban 340, a negyedikben 351, az ötödikben 204, a hatodikban 181 házat találtak. (Szalai Sándor 2001.295-297.)

Halasnak két középkori településmagva Alszeg és Felszeg. Mindkét településrészt girbegurba, zegzugos utcák alkották, szabálytalan formájú telkekkel. Az ilyen települést a szakirodalom halmaz jellegűnek nevezi. A redemptus gazdák háztelkének tartozéka volt a belsőség külső övezetében lévő akolhely vagy akolkert, ahol az állattartást szolgáló istállókat, ólakat építették. A lakóhelyül szolgáló telek (fundus) és a paraszti gazdasági telep belterületen való térbeli elkülönülése eléggé elterjedt a 18-19. századi Magyarországon. A gazdasági telepet az egykorú források akolkert, ólaskert, szénáskert, szálláskert, csűröskert, stb. néven említik. A néprajz és társtudományai ezt a településformát régen kétbeltelkü, vagy kertes terminussal jelölték, az újabb szakirodalom a szálláskertes kifejezést használja. Halason az I. katonai adatfelvétel 1784-ben készült térképén mindössze 14 akolkert nyomait találtam, a 19. század első felében az utolsók is eltűntek és helyükön portákat osztottak. (Juhász Antal 2001.243-245.) Föltehető, hogy a szálláskertek emlékét őrizte pl. a Posta-kert megnevezés.

1850-ben császári pátens rendeletére a város tanácsa utcanévjegyzéket állított össze, de Szalai Sándor kutatásai szerint a hivatalos iratokban azután is a tizedenkénti házszámozást és címzést használták. Halácsy térképe nem tünetet föl utcaneveket, minden középületet, kutat sem jelöl, ezért a városi helynevek jegyzéke korántsem teljes. Jóval gazdagabb mindkét térképen a hatalmas, 112 ezer kát. holdas határ névanyaga.

Legtöbb földrajzi nevet az 1879. évi kéziratos kataszteri térképről jegyeztem ki. Kézenfekvő, hiszen a 20. századi katonai adatfelvételek előtt a kataszteri földmérés alapján készült a legrészletezőbb mappa a város - és csaknem egy időben valamennyi magyarországi település határáról. „Kis-Kun-Halas rendezett tanácsú város” színezett, kéziratos kataszteri térképe 273 szelvényt tartalmaz. Közülük 23 a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában, a Thorma János Múzeumban és a Városi Földhivatalban sem található: megsemmisültek vagy valahol lappanganak. Hiányukat Halácsy Miklós mérnök a tagosított határról készült 1864. évi térképe valamelyest pótolja. A kataszteri térképre úgy hivatkozom, hogy az elkészítés éve után a szelvény számát jelölöm - pl. Palotai strázsa, 1879:192. -, a másik térképre pedig Halácsy 1864 jelöléssel utalok. Amelyik hatámevet mind a két térkép föltünteti, ott csak a kataszteri térképre utalok, mert tanulmányomnak az a fő forrása.

Szalai Sándor tanulmánya több helynevet vett jegyzékbe, mint munkámnak ez a fejezete. Ennek az a magyarázata, hogy ő levéltári forrásokból, pl. határperek irataiból és más térképekről kijegyzett adalékokat is felhasznált és merített élő névismeretéből. Munkám forrásbázisa viszont két, közeli időben készült térkép az 1870 körüli évtized földrajzi névanyagának megismerésére ad lehetőséget. Ezért nem vettem át más térképek és Szalai tanulmányának olyan helyneveit, melyek a kataszteri térképen és Halácsy térképén nem szerepelnek.

107