Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A puszták népessége és tanyái 1870-ben
Bodoglár népessége Jelenlévő lakos Foglalkozása Foglalkozás nélküli birtokos bérlő éves béres kertész* egyéb szolga ipari váll. és munkás 14 év feletti alatti férfi nő férfi nő 644 176 36 87 94 15 523 119 97 * A népszámlálás kimutatása napszámosnak tünteti fel a nem éves béresként dolgozó cselédeket. A napszámos a néprajzi és a történeti szakirodalom megállapítása szerint alkalmi mezőgazdasági munkás, aki munkájáért napszámbért kapott. A rovatban számba vett halasi cselédek nem ilyen napszámosok, hanem szerződéses munkások voltak. A részletes kifejtést lásd a 3. fejezetben. Vallása Családi állapota róm. kát. reform. egyéb férfi nő nőtlen nős özvegy haiadon férjes özvegy 510 130 4 233 127 7 139 128 10 A pusztában 47 gazda tartott éves bérest és közülük 24 két vagy több bérest alkalmazott. Az összeírás idején 13 tanyán csak a béresek és családtagjaik tartózkodtak. Számottevő a kertészek alkalmazása: sok tanyán béres mellett dolgoztak, de 20 tanyán csak kertészt és családját írták össze. Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy számos gazda családjával tanyáján tartózkodott. Közöttük egyenlő arányban (20-20 fő) voltak bérestartók és olyan gazdák, kisparasztok, akik maguk éltek kinn családjukkal. Tíz, személyes szolgálatot teljesítő szolga lakott Bodogláron. Róluk a népszámlálás nem nyújt közelebbi felvilágosítást. Azt tartjuk, hogy cselédlányok, szakácsnők és kocsisok voltak. Három tanyán írtak össze „önálló vállalkozó” mesterembereket: ők fémvagy faiparban dolgoztak, tehát a kovács- és/vagy bognármesterséget űzték. Több tanyája volt a pusztán a Dózsa, Matkó, Modok, Rokolya és Péter család tagjainak. Három-három tanyát birtokolt Matkó István, Péter Károly és Rokolya Pál. Péter Károly az 1629-ben nemesi címet kapott kiséri Péter família leszármazottja; családja a redempció után a legvagyonosabb és legtekintélyesebb halasi famíliák közé tartozott.20 1895-ben 450 kát. holdas birtoka volt, a hetvenes években 109. sz. tanyáján lakott, ahol bérest tartott, a másik két tanyáján 2-2 kertészt alkalmazott. Bodoglár egyik vagyonos gazdálkodója Onódi János volt. A tagosításkor minden jószágát eladta, felesége jussát is pénzzé tette és ezen több mint 200 hold földet vásárolt.21 Az 1870-es évek végén a pusztán öt tanyája volt és Zsana pusztában is birtokolt egy gazdaságot. A kataszteri térkép szerint Onódi János tulajdonában levő tanyák lakói 1870-ben: Tanya 121. Lakóház, 2 gazdasági épület, a tanya mellett gyümölcsöskert. Lakói: 2 birtokos (házaspár), 2 nőtlen béres; vallásuk: 2 római katolikus, 2 református. Tanya 122. Lakóház. Lakói: birtokos házaspár, 2 14 éven alóli gyermek. Reformátusok. Tanya 123. Lakóház. Lakói: 12 személy: 2 bérlő, 2 béres, 1 cselédlány, 7 14 éven alóli gyermek. Vallásuk: 11 római kát., 1 református. 11
