Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A népesség vallási megoszlása
A pusztai lakosság 55,1 %-a római katolikus, 44,2 %-a református vallású volt. 31 evangélikus, 6 zsidó, 1-1 görög katolikus és görögkeleti (ortodox) vallásút vettek számba a pusztai tanyákon. Halas 13115 főnyi népességében 8207 volt református (62,6 %), 4430 római katolikus vallású (33,8 %), tehát a katolikusok 1870-ben a tanyákon voltak többségben. Református többségű puszták: Alsó Szállás 157 ref., 77 r. kát. Felső Szállás 259 ref., 173 r. kát. Fehértó 237 ref., 99 r. kát. Füzes 313 ref., 99 r. kát. Gőbölyjárás 75 ref., 44 r. kát. Rekettye 45 ref., 24 r. kát. Katolikus többségű puszták: Bodoglár 510 r. kát., 130 ref. 244 r. kát., 426 r. kát., 357 r. kát., Eresztő Tajó Zsana 53 ref. 57 ref. 178 ref. A két felekezet közel egyenlő arányú: Balota 281 ref., 274 r. kát. Pirtó 85 ref., 77 r. kát. Kistelek-Inoka 77 ref., 56 r. kát. Felső Kistelek 42 ref., 28 r. kát. Debeák-Szarkás 18 ref., 12 r. kát. A katolikusok a határ keleti fekvésű pusztáin kerültek többségbe, ahol szegedi, dorozsmai, majsai földről, a szomszédság folytán, különösen sokan telepedtek meg. Eleinte pásztorok és cselédek érkeztek, utóbb - a tagosítás után - földet vásárló gazdák és kisparasztok is. Tajóban a lakosok 88 %-a, Bodogláron 79 %-a volt római katolikus. A tagosításhoz kiosztott Zsana pusztában a katolikusok nem kerültek ilyen túlnyomó többségbe, de 1870-ben a tanyaiak kétharmada ott is katolikus vallású: valamennyien jövevények, hiszen a pusztát 18-19 évvel a népszámlálás előtt osztották ki. Azért tanulságos, hogy a nemrég parcellázott Zsanában több református lakott kinn (178 fő), mint a régebben kiosztott Bodoglár és Eresztő pusztában (130 illetve 53 fő). A reformátusok a 18. században megszállt Alsó és Felső Szálláson, Fehértó és Füzes pusztában voltak túlnyomó többségben. Ők a redempciós jussokon megtelepült törzsökös családok leszármazottai, kis részben időközben elszegényedett reformátusok és zsellérek a tanyákon dolgozó utódai (pl. kertészek). E puszták közül legtöbb katolikust Felső Szálláson vettek számba, ahol több módos cívisnek és kereskedőnek volt tanyája. A katolikusok ezekben a majorokban és tanyákon cselédkedtek. Érdekes Balota puszta népességének vallási megoszlása. A halasi határ délkeleti részén fekszik, a szegedi föld szomszédságában, észak felől a katolikus többségű Eresztő puszta mellett. Azt várnánk, hogy tanyáit zömmel katolikus családok lakják. A népszámlálás rovatainak összesítése azt mutatja, hogy a balotai tanyákon 281 református és 274 római katolikus lakos élt. Magyarázata még aprólékos anyakönyvi és családtörténeti kutatást igényel. Miért foglalkozom ilyen részletesen a pusztai népesség vallási megoszlásával? Azért, mert a két nagy vallásfelekezethez tartozó családok státusa, mentalitása a tanyák társadalmát, gazdálkodását és népességének további alakulását is meghatározó tényező. 60
