Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A tanyai népesség foglalkozás szerinti rétegei 1870-ben
törvényhatósági bizottságának. 1892-től két választási cikluson át Kiskunhalas országgyűlési képviselője. Házasságából 12 gyermek született. Sándor öccse szintén jogot végzett, de nem vállalt állást, távol tartotta magát a helyi közélettől és az országos politikától. A református egyháztól megvásárolta Sóstó-fürdőt, ahol a kádfürdő és a vendéglő mellé új létesítményeket építtetett. A város központjában épített impozáns, eklektikus stílusú lakóháza a Thorma János Múzeumnak ad otthont.52 A halasi virilisek jegyzékén 1891-ben Kolozsváry-Kiss István 726 forint évi adóval a 4., Sándor a 8. 521 forint évi adóval. 1895-ben Kiss István 1955 kát. hold, Kiss Sándor 1918 kát. hold birtokosa. Kiss István birtokának művelési ágai: 450 kh szántó, 500 kh legelő, 200 kh rét, 764 kh erdő (!), 5 kh kert, 6 kh szőlő, 30 kh nádas, öccse birtokának nagyobb hányadát: 1201 kát. holdat (62%-át!) homoki erdő borította, mindössze 180 kát. holdat (9 %) használt szántónak, legelője 385 kh-ra, rétje 80 kh-ra rúgott, viszont volt 11 kh szőleje. Állatállományukból a szarvasmarhatartás számottevő: 196 illetve 119 darab.53 Mindkét úri birtokos tanyáira a külterjes, főleg állattartó gazdálkodásjellemző. A gyenge termőerejű futóhomokon a város határában a legnagyobb erdőtelepítésük volt. A TANYAI NÉPESSÉG FOGLALKOZÁS SZERINTI RÉTEGEI 1870-BEN A külterületen összeírtakat teljes egészében tanyai népességnek tekintem, aminek két lényeges indoka van: 1., Halas külterületén 1870-ben nem voltak központjellegű település-sürüsödések, 2., a határban két, közösségi célokat szolgáló épület állott, a kőkúti és a pirtói csárda meg néhány csőszház. Ezek nem hagyományos értelemben vett tanyák, de lakóik életformájuk, életvitelük alapján tanyainak tekinthetők. A föld- és erdőművelésből, vagyis mezőgazdaságból élő népességen kívül a határban kézművesek és egyéb foglalkozásúak is éltek. Mindezeknek a foglalkozási csoportoknak és a foglalkozás nélkülieknek, más kifejezéssel az eltartottaknak teljes népességét is az alábbi táblázatba foglaltam, ami a város belterületén és határában élő népesség összehasonlítását szolgálja.54 Jelenlévő lakos Föld- és erdőművelésből élők Iparból élők birtokos bérlő gazdatiszt éves szolga napszámos* fém- és faipar élelmezés, dohánytermelés szövőipar bőripar Bel- és külterület együtt 13127 2917 191 3 1055 2763 108 22 75 192 Ebből külterület 4562 1138 181 2 705 668 11 22 2 9 39
