Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A puszták népessége és tanyái 1870-ben
Dénesné, Pusztai István, Szalai László nagygazda és Szekér Józsefné. Utóbbi birtokos egyik tanyáján a gazdacsalád lakott, másikon az 1879-es kataszteri térkép lójárgányos malmot tüntet föl. Jelentős gazdaságról tanúskodik Zseni Józsefné Gőzön Krisztina tanyája (5 épület), mellette nagy gyümölcsöskerttel, ahol a hat tagú családdal egy béres tartózkodott. A birtokos és családja 36 füzesi tanyán — a lakott tanyáknak a felében - tartózkodott kinn: 14 tanyában csak a gazdacsalád lakott, 22-ben bérest, illetőleg béreseket is összeírtak. 27 tanyában csak béresek, kertészek és/vagy egyéb szolgák tartózkodtak. 7 gazdaságot bérlő lakott és hasznosított. E számbavételből látható, hogy 1870-ben a tanyáikon tartózkodó családok aránya árnyalattal meghaladta a családok felét. A református vallásúak aránya 76 %: legmagasabb valamennyi határrész közül (!)• Monda Lajos (1854-1930) füzesi nagygazda és felesége Bereczi Mária (1858-1929), 1908 körül. Lörinczné Monda Ezsébet tulajdona Inoka és Kistelek népessége Jelenlévő lakos Foglalkozása Foglalkozás nélküli birtokos bérlő éves béres kertész egyéb 14 év feletti alatti férfi nő férfi nő 133 30 5 23 23 4*9 22 23 Vallása Családi állapota rám. kát. reform. egyéb férfi nő nőtlen nős özv. haiadon férjes ÖZV. 56 7749 2729 26 2 * A 760. sz. tanyán egy személy járadéktulajdonos volt. A tanya tulajdonosát nem ismerjük. Gőbölyjárás és Tajó mellett a legkisebb területű határrész. A népszámlálás és a kataszteri térkép egybevetése alapján a pusztán 27 tanyát vehettem számba. A térkép hiányzó szelvényei miatt csak 15 tanya tulajdonosa ismert, ezért a puszta társadalmi képéről kevesebbet tudunk, mint a többiről. Legnagyobb birtokosai bizonnyal a Kolozsvá19
