Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A puszták népessége és tanyái 1870-ben
Tanya 586. - Ház, 1 gazdasági épület. A tanya körül rét és legelő. Lakói: 3 birtokos, 3 14 év alatti és 14 év feletti nő: Család: 1 házaspár, 4 hajadon, 1 nőtlen férfi. Reformátusok. A Darányinál vagyonosabb Babó László egyik tanyáján maga a gazda (?) vagy fia, másik alsó szállási tanyáján fia családja élt gyermekeivel. A nagyobb, 585. sz. tanyán két bérest is tartott. Alsó Szálláson volt Bibó György törzsökös református nagygazda tanyája (612. sz. tanya). Azonos nevű elődjének 1791-ben 150 forint becsértékű szállásföldje, azon szoba-konyha-kamrás háza, 2 istállója és juhszín állott.30 1870-ben a tanyán kilencen laktak: a birtokos házaspár, hét családtag: két 14 év feletti nő és öt 14 év alatti fiúgyermek. A tanyaház körül 3 gazdasági épület állt. 1895-ben Bibó gazdának 125 kh hold földje volt: 90 kh szántó, 20 kh rét, 13 kh kert (!) és 2 kh szőlő. Kertje a legnagyobbak közé tartozott. A majsai származású Huszta Vendel két tajói gazdasága mellett itt is birtokolt tanyát, ahol 3 béres és 1 szolgáló dolgozott. Tanulságos, hogy 14 alsó szállási tanyán csak a gazda és családja tartózkodott és ugyanannyi tanyán csak béresek vagy csak kertészek laktak. Nyolc tanyán bérestartó gazdák, négy tanyán béresek és kertészek voltak kinn. Négy tanyán a gazda bérest is, kertészt is alkalmazott. A tanyák lakóinak foglalkozása, társadalmi színképe tehát igen változatos, jellemzést valamennyi határrész áttekintése után érdemes adnom. 1870-ben a lakók kétharmada volt református, egyharmada katolikus, ami a törzsökös református népesség helyben maradását, továbbélését bizonyítja - éppúgy, mint Felső Szálláson. Füzes népessége Jelenlévő lakos Fo glalkozása Foglalkozás nélküli birtokos bérlő éves béres kertész egyéb szolga vállalkozó 14 év feletti alatti férfi nő férfi nő 413 106 19 69 66 8 17* 2 16 50 60 * Kiugró az ún. önálló vállalkozók száma: az 551. sz. tanyán 2, a 632. tanyán 8, a 651. tanyán 6 olyan személyt írtak össze, akik a községi összesítés a „vegyi, élelmezési, dohányiparban önálló’’ rovatában szerepelnek. Úgy tudom, Ilyen jellegű vállalkozás nem volt a város határában. Analógiák alapján sziksó-feldolgozó (lúgöntő-szappanfő- ző) vállalkozásra gondolok, melyben 16 személyt foglalkoztattak. Szeged környékén a szikes legelőkön sok sziksót gyűjtöttek és a feldolgozásával foglalkozó embereket kuksósnak, lúgosnak nevezték. - A 629. sz. tanya lakója önálló kiskereskedő, boltos volt (I). Vallása Családi állapota róm. kát. reform. egyéb férfi nő nőtlen nős özv. hajadon férjes ÖZV. 99 313 1 143 84 7 86 85 8 17
