Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A puszták népessége és tanyái 1870-ben
Az egyik legkisebb területű puszta, ahol 17-18 évvel a tagosítás után még nagy legelők terültek el. A 17. században igen tekintélyes Tegzes nemesi család hat sarja (András, Ignác, Imre, István, János és Sándor) birtokolt itt tanyát. A legnagyobb pirtói tanya Bangó József gazdáé volt, aki bérbe adta gazdaságát (Tanya 98. lásd. 32. ábra). Bérlője 4 bérest és 1 szolgálót alkalmazott. A 26 tanya közül 15 gazdaságban dolgozott béres, 4 helyen 3-3 is, ami módos állattartó gazdaságokra mutat. A pirtói csárda L alakú épülete mellett csak egy istálló állott, római katolikus házaspár bérelte, akik nős éves bérest tartottak. Tajó népessége Jelenlévő lakos Foglalkozása Foglalkozás nélküli birtokos bérlő éves béres kertész* egyéb szolga ipari váll. munkás tanító művész 14 feletti év alatti férfi nő férfi nő 485 164 8 76 46 16 3 1 110 83 77 Vallása Családi állapota róm. kát. reform. egyéb férfi nő nőtlen nős özvegy hajadon férjes özvegy 426 57 2 171 87 4 123 90 10 Tajó 1870-ben a város határának legsűrűbben benépesült pusztája. Területe alig felé- nyi mint Bodogláré, ám lakossága meghaladta annak háromnegyedét. Néhány nagy- gazda-család (Csonka Babenyecz, Király Gyenge, Tóth Baranyi) mellett erős középparaszti gazdarétege volt és a gazdák jó része - úgy látszik - városi házából költözött tanyájára. Erre utal, hogy a 79 lakott tajói tanya közül 51 -ben a birtokos és családja élt. A birtokosoknak ez a tanyára települése más határrészekkel összehasonlítva, magas arányt mutat. A tanyákra való kitelepülésnek több összetevője volt. Szerepet játszott ebben Majsa közelsége. Számos gazda majsai földről származott, miután fölvásárolta a halasi redemptusok értéktelennek tartott pusztarészeit. A rokonok közelsége, a majsai és a szegedi út is vonzóvá tehette a kiköltözést. Tajón a 19. század közepe felé tanyasűrűsödés alakult ki, ahol élelmes vállalkozó parasztember lójárgányos malmot, más gazda utóbb szélmalmot építtetett. Az 1879. évi kataszteri térkép föltünteti a Sűrű Tojónak nevezett tanyasort, amelyen 35-36 tanya épült (86. szelvény). A Nagy-Apáti családnak 6, a Nyerges családnak 3, Faragó Jánosnak, Krammer Ferencnek, Tóth-Baranyi Józsefnek 2-2 tanyája volt a soron és közelében. Sűrű Tojóhoz közel, a 227. számú Lőrik-tanyán 1870-ben tanító lakott. A kinn élő családok iskolás korú gyermekeinek taníttatása hívhatta életre a pusztai iskolát. Szeged környékén és másutt ezeket zugiskolának nevezték. Egy-egy tanyai gazda ajánlotta fel üres tanyáját a tanítás céljára, ahol eleinte vándor mesterlegények, kicsapott diá13
