Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
Mellékletek
96) Cziprus - Zsana pusztában a kígyósi határ közelében lévő vízállás. 1879:197. Közelében réti mészkövet un. darázskövet vágtak (bányásztak), amit városi építkezéseken használtak a al 8-19.században. A név eredete ismeretlen. 97) Kőkúti csárda - Zsana és Eresztő puszta határán, a szegedi út déli mellékén a 18. században épített csárda. 1881. évi térkép: 198. Környékén réti mészkövet vágtak, azzal rakták ki a csárdakút oldalát. Innen származott a csárda elnevezése. 98) Cziprus strázsája - Eresztő pusztában Mérges puszta határán kiemelkedő halom. Halácsy 1864. Már az 1761. évi térkép ábrázolja. 99) Csőszlak-A. város fehértói birtokánál a csősznek épített kis ház. 1879: 185. 100) Fehértói városföldek - A fehértói erdőtől keletre levő szántóföldek, melyek a város birtokában voltak. Halácsy 1864. 101) Füzesi strázsa - Fehértó puszta területén, a füzesi határszélhez közeli homokhalom. 1879:218. 102) Kenyérváró - Gőbölyjáráson Babó László nagy gazda birtoka mellett elterülő rét. 1879:222. Neve onnan ered, hogy a pásztoroknak a városból oda vitték ki a heti kenyeret, élelmet. 103) Gőbölyjárás - A várostól délre, Kisszállás községgel határos puszta. 1879:222-224., 235-237., 247-248. Nevét onnan kapta, hogy a hizlalásra szánt ökrök, a gőbölymarhák legelője volt. Azután is így nevezték a pusztát, miután kiosztották és ott tanyák épültek. 104) Balotai út - Halasról Alsó Szálláson át Balota pusztára vezető földút. 1879:173-174. 105) Borzás állás - Balota és Mérges puszta határán lévő föld. 1879:227. Az 1761 .évi térkép is jelöli. Az állás a legelőn tartott barom pihenőhelyének megnevezése. 106) Tölgyes - Balotán, Mérges puszta közelében telepített kis tölgyerdő. 1879:227. 107) Város tanyája-A város tulajdonában lévő fehértói tanyai gazdaság, 1879: 217. 108) Ötömösi út — A szabadkai országúiról Ötömös puszta felé leágazó Balotán áthaladó földút. 1879:22-223., 237-238., 260-261., 267. A kataszteri földmérés idején a pusztán csak a birtokos Magyar család majorja állott. A falu és a határbeli tanyák az 1900 körüli parcellázás után települtek. 109) Nagylapos - A Balota puszta középső részén fekvő sík, vizenyős terület. Magasabb hátságát Kőhalomnak nevezték, ahol régészeti leleteket tártak fel. (Szalai Sándor 2001 304.) 110) Barkahegy -Fehértó puszta déli csücskében lévő halom. 1879:255. A név eredete ismeretlen. 111) Budahegy, Buda hegye — Fehértó pusztában Kisszállás község határán fekvő halom. 1879:256. 112) Kőhalom 2 - Magas halom Balota, Mérges és Ötömös puszta határán. Halácsy 1864. Érdemes a hatámeveket a névadás „gyökere”, más szóval a nevek eredete szemszögéből vizsgálóra venni. A 112 földrajzi név közül 48 a természeti környezetre, a megnevezett terület jellegére utal: Cseri sík, Darányi rétje, Fehértó, Fehértói nádas, Feketeföldek, Felső Kisteleki sík, Fűzfás lapos Gubozi sík, Hosszú sík, Inokai tó, Járószék, Kácsás, Karányi sík, Kiserdő, Koplaló, Láda homokja, Magyari tölgyes, Nádas rét, Pipa-rét, Pirtói tó, Rácz itató, Rekettyés. Rókalikas, Sós-tó, Száraz rét, Tölgyes, Zsombós tó. Ide tartoznak a - hegy, -halom összetételű helynevek: Baloghegy, Barkahegy, Boglyahalom, Budahegy, Csődörhalom, Doktorhegy, Eperjeshegy, Kakashegy, Kőhalom (2), Sajtoshegy, Templomhegy (2), Vastaghegy, Zöldhalom (2.) 116
