Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)

A puszták népessége és tanyái 1870-ben

bavétele.”19 A vizsgálat forrása a népszámlálás sorszámozott községi áttekintése és két melléklete.

Az 1879. évi kataszteri térkép felhasználásával az 1870-ben összeírt tanyákról és népességükről az alábbi áttekintés készíthető:

A puszta neve

A tanyák száma

Lakott tanya

Lakatlan tanya

Jelenlevő

népessége

A tanyák házszáma

Alsó Szállás

46

44

2

234

426-428, 537, 575-616.

Balota

95

94

1

555

430-525.

Bodoglár

106

103

3

644

101-206.

Debeák-Szarkás

5

5

—

30

720-724.

Eresztő

46

45

1

297

365-408., 429.

Fehértó

59

57

2

336

668-717., 726-734.

Felső Kistelek

15

1572

60-74.

Felső Szállás

70

67

3

449

1-59., 415-425.

Füzes

73

71

2

413

550-574., 617-664.

Gőbölyjárás

23

21

2

119

526-536., 538-549.

Inoka és Kistelek

27

24

3

133

665-667., 737-760.

Pirtó

26

26165

75-100.

Rekettye

17

15

2

69

761-777.

Tajó

80

79

1

485

207-287.

Zsana

91

90

1

536

271., 288-264., 409-414.

779

756

23

4537A tanyák számozását Felső Szálláson kezdték, majd Felső Kisteleken, Pirtón, Bodogláron, tehát a határ északi fekvésű pusztáin folytatták. A nagyobb házszámokat a többi dűlőhöz viszonyítva későn tanyásodó Rekettye pusztában (761-777.) és néhány más pusztarészen (pl. Debeák-Szarkás) osztották ki.

Legtöbb tanya a nagy kiterjedésű Bodoglár pusztában volt, ahol 103 tanyában 644 lakost írtak össze. A puszta már az 1830-as években, Tajó mellett, a legnépesebb határrész, a szintén népes Balota pusztában viszont főleg a tagosítás (1861-63) után lendült fel a tanyaépítés. Szembetűnő, hogy az 1861-62-ben kiosztott Debeák és Szarkás pusztában 1870-ig mindössze 5, Felső Kisteleken 15, Rekettye pusztában 17 birtokos épített tanyát. Ez arról bizonykodik, hogy a tagosított pusztarészeket a birtokosok nagy része eleinte legelőnek használta. Ezt az 1879-es kataszteri térkép szelvényei is tanúsítják.

Előbb az egyes puszták népességének foglalkozását - más kifejezéssel társadalmi státusát -, családi állapotát, vallásfelekezeti megoszlását mutatom be, azután kerítek sort a város tanyai népessége összegző jellemzésére. A határrészek szerinti részletezésből ugyanis olyan sajátosságok rajzolódnak ki, melyek a tanyai népesség összképében is hangsúlyosak.

10