Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)

Thorma János levelezéséből

Ölel szerető barátod, Jancsi • Carolus: Ferenczy Károly MNG Adattár 7691/1955 57. Thorma János Réti Istvánnak Budapest, 1901. jan. 19. Édes Pista! Most jövök az audienciáról, fel van kavarodva a gyomrom attól a mindenfélétől, amit ott be kellett vennem. A miniszter körülbelül ezt mondta. A forma ellen van kifogása, mert hiszen barátságból ezt gyakran ismételhetnék a művészek, s akkor ő állandó befolyásnak lenne kitéve. Különben ő pártolja Ferenczyt, eddig is minden alkalommal protezsálta!!!?? Gyermekkori barátja, de ez ellen a kép ellen nagyon sokan vannak. Közben jegyezett - hogy mit - az aktára, azt nem tudjuk. Elbúcsúzva felmentünk Lippichhez, kértük az ügyben támogatását. Ő pedig ilyenformán beszélt. Nem tudja mi­lyen formában adtuk be a Ferenczy érdekében az ívet, de ha folyamodvány lészen, a minisz­ter vélemény-adás végett hozzá küldi, s akkor ha ő felterjeszti, előre is biztos benne, hogy a miniszter nem fogja megvenni, mert határozottan befolyásolva van valaki által fölülről, hogy a legjobb akarata mellett sem vásárolhatná meg. Különben Ferenczyt végzetszerűen üldözi valaki, valami titokról kezdett mesélni, amit ő nem árulhat el, de lehetetlen a kép megvétele, mert ebből kifolyólag nem tudom, miféle eset ismétlődne. Oly titokzatos volt ez a beszéd, hogy sejtelmem sincs róla, tárgyra-e vagy személyre vonatkozik. És most ne hidd, hogy rémlátomásaim vannak, és hogy olyat is hallok. Kimondta tisztán, hogy valaki ellene van. Erre én megjegyeztem, hogy eszerint Károly állami vásárlásra nem számíthat. Amire kijelentette, hogy de igen, csak ezeknek a képeinek van ellensége. No, éppen ideje volt már ennek a nyilatkozatnak, mert már a hajam szála az égnek kezdett meredni. Hanem - ez a fordulat ha Ferenczyn lehetne bármikor segíteni, hogy mi őt azzal nem sértenénk meg, ő hajlandó ezt az ügyet ránk bízni, és határozzuk meg a formát, amelyben Károlyt mégis pénzhez juttatnánk. Itt eszembe jut ez a Csók Pista, néha olyan jól beszél, máskor olyan csacsi. Rögtön kezdett találgatni, hiába intettem, csitítottám, ő egyre proponált. Demi(?) már csaknem könyörögve kért Károlynak 2000 frtot egy formális külföldi útra másolás révén. Én ellene voltam persze, de leginkább azért, mert 2000 nekem kevés. Ezt tehát biz­tosan kaphatna Károly, egy ilyen megbízatást. Mindössze ki kellene, hogy menjen pár hétre valahová, pl. Olaszországba. Egy hétre is elég, azt mondta Lippich /én pedig hozzáteszem, hogy másolni sem kell, ha csak nem a lelki nyugalmából/. Kérni neki nem kell, mert direkt mint miniszteri megbízás jönne. Ezek voltak, amit nagyjába megtudtam. Kérlek most, beszélj Károllyal, van-e kifogása egy ilyen módjához a pénzszerzésnek. Vagy mit tudna egyebet, van-e másik képe? Van-e vázlata, amire előleget lehetne kérni? Persze, az már egy kis nehézséggel járna, mert itt már a miniszter egy ízben határozottan ellenállást foglalt el. Szóval, törjétek a fejeteket, de legegyszerűbb volna elfogadni egy másolásra a megbízást. És elmehetne egy hétre a Velencei Kiállítás megnyitására. Ha te tudsz jobb megoldást, kérlek, közöld, mert a minisztériumban még van hajlandóság mindenre, csak forma kell. Lippich tehát különösen arra ösztökélt, hogy ezt süssük ki. Törjétek a fejeteket, majd mi is. Karolusszal annyit közölj, amennyit jónak látsz. Mondd meg, hogy a miniszterrel nem 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom