Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)

Thorma János levelezéséből

Kedves Barátom! Amikor 1927. szeptember havában a Szabad Festőiskola megszűnt, 75 db festőállványt ad­tam át Krizsán János pénztárnoknak, mint megbízottnak a kolónia részéről. Ezek között kellett lenni a 25 várostól kapott állványnak is. Egyebet erről nem tudok, azt sem tudom, melyik évben adták, de bizonyosan azután, hogy Réti az iskolától megvált és Budapestre lett kinevezve. Azért nem is tud róluk. Üdvözöl: Thorma János • Mikola Rétit is megkérdezte levélben az iskolától jogtalanul elvett tárgyakról. Thorma válaszát lemásol­ta az általa Rétinek írott levélbe. Kettőjük elmélyült konfliktusát jelzi ez is. Nagybányai levelek263. 387. Thorma János Mikola Andrásnak 1936. jan. 4. 388. Aurel Popp és Thorma János több szerkesztőségnek Satu Maré - Baia Maré, la 15 Mai 1936. Mellékelve Felhívásunkat azon tiszteletteljes kérelemmel küldjük, hogy szíveskedjék azt nb. lapjában közzétenni. Felhívásunk Ardeal és Bánát képzőművészeinek kétségbeejtő helyzetének visszhangja. Közlésével az Ön lapja is hathatós segédkezet nyújt majd egy tiszta kulturális cél eléréséhez, amelyet a jó és szép szolgálatában álló képzőművészek végrehajtani akarnak. Fogadja köszönetünket és nagyrabecsülésünket. A szervező bizottság nevében: Aurel Popp festő- és szobrászművész Satu Maré Thorma I. festőművész Baia Maré Felhívás Erdély és Bánát összes képzőművészeihez Satu Maré - Baia Maré, 1936. május 15. Ardeal (Erdély) és Bánát képzőművészeinek helyzete soha nem volt olyan kétségbeejtő, mint ma. Erre hivatkozunk most, amidőn ezen területeken élő minden képzőművészt kollegiális szolidaritásra szólítunk fel. Nemzetiségre való tekintet nélkül évek óta szenvedjük jajszó nélkül a hatóságok és a kö­zönség ügyeink iránti nemtörődömségeit. Lelketlen kufárok inváziószerűen lepik el pia­cunkat idegen országbeliek képeivel és „művészi tárgyaikkal”, s zsibáruskodásukkal ve­szélyeztetik nemcsak a mi művészetünket, de hamis aláírású s mitsem érő képeikkel és szobraikkal árasztva el tájékozatlan közönségünket: diszkreditálják a szomszéd ország­beli művészeket is. Elszigetelten s szórványosan tettek már lépéseket a hatóságoknál, de mindez semmit sem változtatott a helyzeten. Helyzetünk mostohaságának az elfajzott műkereskedelem csak egyik oka. Ezen kívül még sok-sok olyan körülmény van, amely kilátástalannak látszó állapotaink 24. órájában elemi kötelességünkké teszi, hogy felhívjunk minden érdekeltet a szervezkedésre, érdekeink megvédéséért vívandó együttes küzdelemre. Közös munkára hívjuk fel Ardeal (Erdély) és Bánát minden képzőművészét. Tömörüljünk társulatba, amelynek célja legyen: az eddig oly mostohán kezelt képzőművészet istápolása, 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom