Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)

Thorma János levelezéséből

e célra rendelkezésemre álló pénz elfogyott, de ez egyáltalán ne aggasszon, mert a jövőre szükséges összeget én majd előlegezni fogom, és kívánságod szerint fel fogom jegyezni. Margittal együtt nagyon örvendtünk volna ha találkozunk itt veled a nyáron. Nagyon örvendenénk ha a karácsonyi ünnepekre jönnél le, különben bármikor jössz, nekünk az nagy ünnep lesz. Majd akkor megnézed a képeimet, de nem azért, hogy kiállításról gondolkodjunk. Én a képeimet legjobban szeretem addig, amíg dolgozom rajta, azután már csak bajom van velük. Kiállítás, eladás, mind utálatos dolog, ráadásul a nyilvános kritika. Én vagyok a képeimnek az egyetlen kritikusa, az pedig benne van a képben, nincs szükségem kapaci- tálókra, sem auffürerekre. Ezek teszik pocsékká a képet is és a közönség ízlését, az ő tudá­lékosságukkal és állítólagos megértésükkel vagy meg nem értésükkel. Fő dolog az, hogy a kép egyéni legyen, és éppen ne általános elvek szerint készüljön. Érdemes-e megmutatni az embereknek vagy nem? Minden ami benne van, legyen a művész igazi lelki tulajdona. Éppen úgy, mint külső testi megjelenése legyen álarc nélküli. Lássam az orrát, szemét, hogy egyenes járású-e vagy csámpás. Ezeket a tulajdonságait azután vagy szeretjük vagy utáljuk. Bízzuk mindenkinek a saját ízlésére. Ha nincs érzéke hozzá, kár erőszakkal fel­izgatni, hogy meggyőzze. Engedjük, hogy haladjon tovább békében. Lázár Béla írt ide az erdélyi lapoknak egy kritikát, amelyikben B...t úgy mutatta be, mint a nagybányai festé­szet és művészet „kiteljesedését”. Mit szólsz az ilyen felültetéshez és marhasághoz? Ebből nem látom hogy: „az is szép volt, amit mi akartunk s mi csináltunk”. Most pedig engedd meg, hogy áttérjek egy más ügyre: Lezniczky Árpád, aki egy nagyon derék, jó lelkű, segítő barát, kéréssel fordult hozzám egy fiatal, tanári pályát végzett rokona érdekében, hogy én járjak közben nálad, eszközöld ki a miniszternél a kinevezését. Mellékelten küldöm az il­lető személyi adatait úgy, amint nekem följegyezte. Tudom, manapság minden protekció. Ne ütközz meg se rajtam, se az ő kérésén. Én felvilágosítottam a nehézségekről. Az Aradi Vértanúk árának utolsó részletét már a Nemzeti Bank átutalta e hó 8-án, de még ide nem érkezett meg. Ezzel lezáródott ez az ügy. Sokszorosan köszönöm mindnyájatok­nak, akik ebben fáradoztatok. Szeretettel üdvözöllek Margittal együtt, ölel Jancsi MNG Adattár 7727/1955 Radocsay 1953.414. 380. Thorma János Réti Istvánnak Nagybánya, 1934. dec. 22. Édes Pista! Neved napjára és az ünnepekre fogadd szívből jövő jókívánatainkat. Reméltük, a karácso­nyi ünnepekre ellátogatsz Bányára, de már holnap az estéjét ünnepeljük, és így már nem sok reményem van, hogy látni fogunk itt. Különben az időjárás nem mutatkozik valami alkalmasnak. Idelent eső, köd, a hegyen hó esett, ezt is csak néha-néha lehet látni. Nem bízom abban, hogy ez az állapot hamarosan megváltozzon, mert elég enyhe az idő. Teg­nap még téli kabát nélkül jártam a városban 10-12 fok melegben. Dolgoztunk, amennyit lehetett, ezekben a rövid napokban. Szerencsére egész mostanáig alkalmas, szép, világos idő volt ebben a sötét hónapban. Ne csodálkozz rajta, hogy ennyit írok az időjárásról, de Nagybányán egy piktor élete ettől 251

Next

/
Oldalképek
Tartalom