Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)
Thorma János levelezéséből
nem fogom az én meggyőződésemet reá erőszakolni egyikre sem. Jöjjenek le mint művészkollégák; megkapnak itt Bányán minden Istentől telhető kelléket arra nézve, hogy művésszé gyúrhathassák magukat - az érdekesebb ambíciójú csemeték még a legmagasabb párizsi kultúrában is részesülhetnek: - nyalhatnak. Ne csodálkozz, hogy ilyen piszkos hangon is tudok gondolkozni, ismétlem - ez csak a hivatalosaknak szól, már pedig ilyen van a legtöbb - igaz, vagy hála a gondviselésnek, a legkevesebb. Mi úgy intézzük a dolgot, hogy május elsejére legkésőbb már ott lehessünk. A kis Kubinyit, ha látod, tiszteltesd, Tornyai írt is nekem, Ferenczyt szintén üdvözöld. Hát a Boruth úr? Ezt a gyereket kapacitáld. Mondd neki, hogy nem a pénzről van itt szó, de meggyőződésről. Hogy mondják latinul azt, hogy-na? Igaz! „Hódié mihi, Cras Turmann Tivadar.” Pista dolgozik most az új Atelierbe Ziebland Str. No 27/III. a címe. Mi az akkor megbeszéltek miatt még nem gyűléseztünk. Csináljunk valamit? A hivatalos nyomtatványokat Szinyei bácsink megküldte, ha írod - rögtön gyűlésezni fogunk és tudósítunk. Azt hiszem, egy idővel hamarabb - csak mulasztást kerülünk el. A mi expedíciónk megint csak olyan bitang lerándulás színű lesz a Jendrásik és a Duditsok, csők nyik és czurok szemében. Mi kötött emberek vagyunk - körülményekhez kötöttek, szegények. A tehetség és jóakarathoz egy csomó falromboló tehetség kell - erély is van, ahol az kell, tiszta ösztönszerű ambíció; de evvel nemcsak hogy falakat nem lehet ledönteni, de még azt se tudjuk meggátolni, hogy ne Knopp urak és Karvaly urak kapják a Millenniumon Lotz úr aranyérme mellé az első magyar kitüntetést. Ezt mondd el a Boruth úrfinak. Mondd meg neki azt is, ha az Ő édesanyja haragszik reám, ennek Ő maga, az úrfi az oka - de ha az úrfi nem haragszik, akkor az édesanyjának tulajdonképpen nincs oka miért haragudni, mint azért, hogy a Koczé-mulatság után elmentem oda álmatlan fejjel vizitelni. Az illustrációkat beküldted-e már? Alighanem lesz még több is. Az illusztrációk révén Csók Pista engem újból felfedezett stb. a mindennapi életből. Ha írsz haza, édesanyádnak tiszteletet és kézcsókot mitőlünk a legőszintébbet és legforróbbat. Téged számtalanszor ölel szerető barátod, feleségestől, az Öreg Hollósy Tóthnénak írtam hosszú levelet, de még nem válaszolt reá, megírtam, hogy lemegyünk Bányára, meghívtam őket is. Nagyon rég ment el a levél, de még válasz nem érkezett. Árpika nincs Párizsban? Egy ideig Miskolcon feküdt betegen ... írj, olyan-e ott a hangulat, hogy érdemes-e gyűlésezni: rögtön összeállunk, csak a krétai baj múljon el. Hát nem kacagás-e az egész élet? Igaz! Egy Verona nevű úriembert utasítottam hozzád, fogadd szívesen, derék, tehetséges fiú, ha Párizsban nem találja magát, mondd, hogy írjon nekem, leígérkezett az is Bányára, szeretném, ha lejönne. • Oli-ba: Thurman Olivér Nagybánya polgármestere 1887-től. • Csók István 1897-ben, 1899-ben és 1901-ben dolgozott Nagybányán. • Kubinyi Sándor (1876-1949) festő, Hollósy tanítványa Münchenben (1895), Nagybányán 1896-1898 között dolgozott. 24
