Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)
Thorma János levelezéséből
Borbánnak nekem semmi kedvem az idő szerint szólani. Majd Almerrel beszélek még a mai nap folyamán, és csaknem biztos vagyok benne, hogy ő kívánságod szerint fog tenni. Amíg elhozza a legényem a váltót, írok egyet-mást magamról. Kutyául vagyok, vagy alig vagyok. Csak éppen hogy élek, ha ez egyáltalán élet. Mert a mozgáson kívül ez egyébben alig mutatkozik. Csak most látom, mennyire lárifári ez a külön szellemi élet. Legalább egy piktornál sehogy sem lehet. Poéta sírhat, jajgathat gyönyörűen, ha nyúzzák vagy beteg, de a piktor nem pingálhat, ha nem bírja keze, lába a munkát, ha kíséretképpen éjjel-nappal fülébe ordít összes tartozása. Húzza, hogy teljes legyen a komédia, tudatni kell, hogy minden jól megy, és nyugodt vagyok. Ez ám az élet, most produkálj. A hasad csak csellel töltheted meg, de kamatra pénznek lenni kell. Mért nem pusztul ki már az emberből az utolsó tisztességes érzés is? A szentséges szent gazemberségnek miért nem jön el a teljes országa? Az életért? Ez nélkül úgyis csak hamis kártyával játszanak. Különben jó lesz ezt titokban tartani, mert a többi csaló az asztalhoz szögez. Csak azt szeretném tudni, hogy mi késztet reá, hogy még mindig tisztességes célok után fusson az ember. A sok álszent elismerése? Becsülése? Akik mindig Istenről beszélnek, mialatt mások javait zsebelték. A természet, az nem mond semmit, mégis úgy gondolom, az a legnagyobb csábító, és tényleg tisztességes, amíg mozdulatlan. A benne lévő élet csalás és lopás, egymás hátán, egymás véréből való táplálkozás. Szóval, a fene tudja, miért is kínlódik az ember, de hát éppen itt a Tamás, prolongáljuk. Ölel baráti szeretettel Jancsi MNG Adattár 7594/1955 172. Ferenczy Károly Thorma Jánosnak Nagybánya, 1914. szept. 16. Édes Jancsi! Leveledet megkaptam, ma pedig bátyám említi levelében, hogy újból találkozott veled, s te azt mondtad neki, hogy mégis megadják a szubvenciót. Bizonyosan a nyári tanfolyamért járó honoráriumot érti. Nagyon örülnék, ha így volna, mert mint utólag Börtsöktől is hallottam, teljesen kifogytál a pénzből, s azért is utaztál volna el. Hogy nem vettek be katonának, jó jel. Nincs még szükségük az idősebbekre. Te pedig ezek közül a javából való vagy - tehát még nem vagyunk a végsőkig megszorulva. Az iskola nyugodtan megvan. Feloszlatni nem lehet - elmenni nem akarnak sehogy sem. Beállítom a modellt, s kicsit korrigálok. Neked, édes Jancsi, azt ajánlom, hogy ha megkapod v. biztosra ígérik a pénzedet, gyere haza, és végezd be az esztendődet - te hivatalban vagy, erős, egészséges legényember vagy, te elmehetsz az utolsó vonattal is. Bocsáss meg, ha ilyen nyíltan szólok, de mi vagyunk a vezetők, s nem szabad, hogy megszólhassanak. Amint elmentél, rögtön jelentkezett Ziffer, hogy vegyek tőle is képet. Vettem 200 koronáért a nálam lévő pénzből, 20-20 koronát pedig adtam Mundnak és Palcsónak, kik haza akartak utazni pénzt keresni, de vissza akarnak jönni. Mikola levélben lemondott a kolóniában viselt tisztségéről. Megokolás nélkül. Igaz, hogy kíméletlen voltam, amikor megmondtam nekik, de itt csak egy 3-dik generáció segíthet. Ezt azonban még nevelni kell. 114
