Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
VI. Szüleim története - A müncheni évek
Én örömmel elhagytam a latint, amelyben egyre rosszabb jegyeim voltak, valamint az angolt, miután nem szimpatizáltam a tanárral. A padtársam most Rainer Will volt, akivel máig jó barátságban vagyok. O irányította a figyelmemet az orosz írókra, akiknek a könyveit elkezdtem falni. Dosztojevszkij „Bűn és bűnhödés”-ét pl. magyarul olvastam a SzER-könyvtárból. Tolsztoj, Turgenyev és Csehov regényei ugyancsak nagy élvezetet nyújtottak, de amellett Babits Mihály és Thomas Mann műveit is megismertem. Apám ebben az időben rengeteget olvasott, sokszor éjjel háromig, Difi alig győzte cipelni nekünk a könyveket a könyvtárból. 1961 első fele számomra az érettségire való felkészüléssel telt el. A számtan volt a fő problémám, de a fizikában az elektromágneses hullámok tana sem volt könnyű. A legtöbb élvezetet az szerves kémia nyújtotta nekem, és ott jó jegyeket szereztem. Felmerült a pályaválasztás kérdése: melyik szakra iratkozzam majd be az egyetemre? Mint már említettem, apám kívánságára eddig mindenkinek azt mondtam, hogy mérnök szeretnék lenni. Kedvem lett volna az építészethez, mert úgy éreztem, hogy tehetségem van a rajzoláshoz, tervezéshez. Apám azonban lebeszélt, ugyanis az volt a véleménye, hogy építészekre a jövőben kevés szükség lesz, hiszen a lerombolt Németország felépítése nagy ütemben folyt, és a közeljövőben hamarosan befejeződik. Vegyész mérnök? Az túl hosszú tanulmány (12 szemeszter)! Gépészmérnök? Az a múlt tudománya! Hát akkor? Elektromérnök! Ez a jövő technológiája és ott nagy igény lesz még évtizedekig! Na jó, gondoltam, megpróbálhatom. De az elektromérnöki szakon olyan sokan jelentkeztek, hogy ez volt az első tanulmányi szak, ahol numerus clausus bevezetéséről gondolkoztak. No mindegy, először az érettségi vizsgát kell letenni. Hogy ez nem lesz könnyű, arról az előző év vizsgázói tanúskodtak, ott a kb. hetven érettségizőből tizenegy megbukott. Tehát, nincs más, gyerünk tanulni! Eljött az érettségi ideje. írásbeli vizsgák voltak, szóbelire csak azokból a tárgyakból kellett menni, amelyekben megbuktak a diákok az írásbelin (5-ös vagy 6-os osztályzat). Hát, nem túl díszesen szerepeltem, hanem matematikából és fizikából 4-est, németből meg 3-ast kaptam. Ez a három tárgy volt pedig döntő a felvételnél az elektrotechnikai szakra, ugyanis közben bevezették a numerus clausust a müncheni műegyetemen. Akinek e tárgyak osztályzatainak összege több volt 8-nál, annak az első szemeszter után egy vizsgát kellett tennie. Nekem tehát 11 volt az összeg. Legjobb jegyeimet vegytanból, történelemből és hittanból kaptam, mégpedig 1-est. De ez nem segített. Nem 533
