Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

I. A Thorma ősök

Rákóczi fejedelem szabadságharca után egy meglehetősen békés időszak következett. A bécsi udvar 1711-ben, a kuruc hadsereg fegyverletétele után viszonylag enyhe békefeltételeket szabott ki. Ennek fő oka a nyugaton kitört Spanyol Örökösödési Háború volt, amely a új uralkodó, VI. Károly császár (mint magyar király a III.), teljes erejét vette igénybe és békés viszonyokat követelt a birodalom keleti részén. A magyar- országi vallásszabadság helyreállt, a felkelésben résztvett nemesek (és polgárok) legnagyobb része amnesztiát kapott és megtarthatták a kiváltságaikat. A nemességnek viszont be kellett látnia, hogy a nemzeti önállóságra való törekvés illuzórikusnak bizonyult.

Magyarországra most békés idők köszöntöttek. A mezőgazdaság és a kereskedés virágzott, mindkettőnek a fejlődése fellendítette a török uralom és a Rákóczi szabadság- harc során lerombolt falvak és városok újjáépítését. Az ország termékeit egyre nagyobb mennyiségben szállították külföldre is. A hagyományos exportcikkek az élőállatok és a bor voltak. Ezek az áruk többnyire nyugatra mentek, de Lengyelországgal és Oroszországgal is fellendült a kereskedelem.

1740-ben VI. Károly meghal, és lánya a 23 éves Mária Terézia követi őt a magyar trónon. Mivel Poroszország és más német tartományok nem ismerik el a leányági utódlást, kitör az Osztrák Örökösödési Háború. Az ellenség betör az osztrák tartományokba és a fiatal királynő Pozsonyba, az akkori magyar fővárosba menekül, segítséget kérni a magyar országgyűléstől. Az ott összegyűlt nemesség közfelkiáltással („Vitám et sanguinem pro reginam nostram”, magyarul: Életünket és vérünket királynőnkért) vállalja a Habsburg-ház nemrég még igen ellenzett megmentését, megszavazva a katonai és pénzügyi támogatást. A következő háborúk nem magyar földön, hanem Sziléziában, Csehországban és Poroszországban zajlanak, és a magyar huszár- és gyalogezredek, köztük mint láttuk Thorma István, a családunk egyik ivadéka, egy egész sor csatát nyernek meg a trónnak. Mária Terézia királynő Magyarországon igen népszerű volt. Negyvenéves uralkodása alatt a gazdaság erősen fejlődött (a fent említett kiviteli árucikkek mellett egyre nagyobb jelentőséget nyert a jó minőségű magyar gabona), a jogbiztonság tovább szilárdult, az általános iskolakötelezettség bevezetése után mindenhol iskolák épültek és egy általános prosperitásnak örvendhetett az ország.

Fia, II. József, 1780-ban követte édesanyját mint német-római császár és magyar király. A felvilágosodás eszmevilága nagy hatással volt rá, s ebben a szellemben kívánta birodalmát különböző reformokkal modernizálni. Kormányzásának tíz éve alatt több mint hatezer (!) rendeletet adott ki, amelyeket az államapparátus a nagy mennyiségük miatt csak részben tudott végrehajtani. Sok intézkedése észszerű, hasznos és humánus volt, így pl. a türelmi rendelet (amely a különböző felekezeteknek szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett), továbbá a jobbágyrendelete (amely enyhített a jobbágyok helyzetén, pl. eltörölte a röghözkötöttséget és megtiltotta a jobbágyok botozását), valamint a halálbüntetés eltörlése. Voltak azonban rendeletéi, amelyek a hagyományokat sértették, pl. a koporsós temetés tiltása gazdasági okokból (ezért máig nem ismerjük Mozart zene40