Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

I. A Thorma ősök

Bár többször megerősítette a jászkun kiváltságokat a nádor és a császár, 1702-ben mégis elzálogosította a bécsi udvar a Jászkunság (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) területét. A jobbágyi sorba süllyesztés hozzájárult, hogy a város lelkesen üdvözölte a Rákóczi szabadságharcot. 1703. október 5-én jelentős csatát vívtak Halastól keletre a kurucok és a labancok. A véres összecsapás után 234 kuruc, de az ellenség vezére is holtan maradt a csatatéren. A halasi csata után 200 évvel emlékmű szervezésébe kezdtek a helyiek, amelyet 1904-ben avattak fel, s ma is az ország egyeden kuruc szobra.

Mint látjuk, I. Lipót király nemcsak bőkezűen osztogatott javakat híveinek (mint a Thorma családnak a csopaki uradalmat 1701-ben), hanem állandó pénzgondjai miatt (hiszen nem csak a törökkel háborúzott, hanem nyugaton Franciaországgal is) el is adott birtokokat és jogokat. így pl. eladta 500.000 aranyforintért a régi kiváltságokat élvező jászokat és kunokat a Német Lovagrendnek, amely mint földesúr, a szabad lakosságot (de persze nem a nemeseket) jobbágysorba helyezte, bármennyire is tiltakozott a jászkun főbíró, Esterházy Pál herceg nádor17. Az ilyenfajta akciók a nép nagy részének ellenszenvét váltotta ki és a Habsburg-ellenes oldalra állították az embereket.

Minket persze az érdekel, hogy milyen volt a kiskunhalasi Thormák szerepe ezekben a mozgalmas időkben. Thorma János (3. generáció), aki 1690 után költözhetett Kiskunhalasra, 1700-ban már 40-es éveihez közeledhetett, elképzelhető tehát, hogy maga is résztvett a szabadságharc csatáiban. Hogy melyik oldalon, az nem lehet kétséges. Mivel mint a fenti idézetben olvasható, a város egész lakossága csatlakozott Rákóczihoz, ő is biztosan ezt tette. Ha nem így lett volna, elűzték volna a városból, így ő és leszármazottai nem élhettek volna tovább ezen a „kuruc”-szellemű vidéken. A nyolc évig tartó küzdelmet változó szerencsével vívták az ellenfelek, míg végül 1711-ben a Habsburg seregek diadalmaskodtak és Rákóczi híveinek küzdelme elbukott. Ez a kudarc nagy csalódást okozhatott a Thorma-családnak, fájdalommal gondoltak a szerencsétlen fejedelemre, aki külföldre kényszerült távozni és nem láthatta viszont hazáját.

Thorma János Csopakon élő testvérei viszont, Thorma Ferenc és Thorma István, feltehetően a Habsburg-párti táborhoz tartoztak, hiszen röviddel a szabadságharc kitörése előtt nyerték el a királytól csopaki birtokukat, és a szabadságharc leverése után sem vették azt el tőlük. Persze ez puszta feltevés, de ez látszik valószínűnek.

A Kiskunhalason élő Thormajános fia, Thorma István (4. gén.), aki mint egyetlen gyermeke érte el a felnőttkort, 1699. november 9-én született és Kiskunhalason nevelkedett szüleinél. Hogy mikor házasodott meg, azt nem sikerült kinyomozni, felesége nevét viszont igen, őt Veres Juditnak hívták. Thorma István foglalkozását nem ismerjük, de feltehetjük, hogy földbirtoka volt és ezen gazdálkodott. Azt viszont tudjuk, hogy több évig Kiskunhalas város tanácsának tagja volt, és mint ilyen, a város vezető embere17 Magyar Történet, Hóman Bálint és Szekfü Gyula, Budapest 1935, IV. kötet, 464. oldal

Az eladást 1715-ben ugyan elzálogosításra változtatták, de a Jász-Kunság zálogbirtokként továbbra is a Német Lovagrend kezén maradt, (lásd Révai Nagy Lexikona, Budapest, 1910-1927, X. kötet, 808. oldal)

36