Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
Továbbmenekülésünk nyugatra Budapest elestének nyomasztó híre gyorsan elterjedt Nyugat-Magyarországon. Most már nem volt remény, hogy a közeljövőben viszzatérhessünk. December végén az egész Dunántúlt hadműveleti területté nyilvánították. A folyamatosan szovjet megszállás alá került országrészekből, pl. a Dunántúl délkeleti részeiből december és január folyamán állandóan újabb szállítmámyok érkeztek kiürített lakosokkal, úgyhogy a határszéli megyék túl voltak zsúfolva menekültekkel. Erre a körülményre és az egyre romló hadihelyzetre való tekintettel, a lakosságnak és a menekülteknek a Német Birodalomba való áttelepítését vették fontolóra a hatóságok. A Szálasi-kormány ugyanis már 1944. november 14-én megállapodást kötött a németekkel a magyarországi ipari berendezések, gépek, nyersanyagok stb. Németországba történő kiszállításáról, amennyiben a hadihelyzet szükségessé teszi. Továbbá a németek lehetővé tették a magyar állampolgárok német területen való átmeneti elhelyezését, sőt, a Dunántúl nyugati területeinek túlzsúfoltsága miatt, a németek már 1944 december végén hozzájárultak ahhoz, hogy önkéntes alapon bárki kiutazhassák Németországba. Az első szállítmányok januárban in-dultak vonaton, illetve kocsiháton, tehát szekérkaravánokban. A kitelepülőknek négy felvevő-területet jelöltek ki a németek: Linz, Breslau (Boroszló), Dresden (Drezda) és Bayreuth székhellyel148. Ezzel a lehetőséggel azonban akkor, 1945 elején még csak kevesen éltek, az emberek egyelőre vonakodtak elhagyni hazájukat. Budapest eleste után Magyarországon már a Német Birodalomba való általános „áttelepülés” témája vált időszerűvé. Budapest ostroma után az orosz csapatok ugyanis most már rendelkezésre álltak a maradék Nyugat-Magyarország elfoglalására, mely különben már csak az ország ötödrészét alkotta. Ennek az áttelepülésnek a megszervezésének előkészítésével ismét a már említett kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredest bízta meg a kormány, aki már előzőleg a kiürítési kormánybiztos tisztjét töltötte be. Egy esetleges szovjet előretörés esetére a következő feladatot kapta: Készítse elő és szervezze meg azt, hogy minden olyan magyar állampolgár, aki nem akar szovjet uralom alá kerülni, erről a területről áttelepülhessen (magyarán mondva, elmenekülhessen) Németországba. Farkastól kapta apám 1945 februárjában az utasítást, hogy készítse elő a Hor- vátjárfaluban és a szomszéd községekben elhelyezett rendőrcsaládok továbbszállítását nyugatra. Hódosy rendőrfőparacsnok mellőzésével Farkas közvetlenül apámhoz fordult, akivel már előzőleg kiürítési ügyekben eredményesen együttműködött. Hódosy- nak feltehetően nem tetszett a dolog, de a rangban fölötte álló Farkassal nem akart apám miatt konfliktusba kerülni. Apám nagy lendülettel látott hozzá az új feladat elvégzéséhez. 148 Bukovszky László, uo. 44. oldal 335
