Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
csalták a2zal, hogy álcázott Gestapo ügynökök Tito jugoszláv marsall kiküldöttjeinek adták ki magukat, akik a magyarokkal fegyverszünetről akarnak tárgyalni. A kormányzó fia elment október 15-én reggel a pesti Dunaparton fekvő Eskü térre, ahol a Gestapo emberei elfogták, és egy ismeretlen helyre hurcolták. A kormányzó kiugrási kísérlete órák alatt félresikerült. A hadsereg gyakorlatilag nem mozdult, a vezérkar nem volt hajlandó szembefordulni a németekkel, a Horthyhoz hű tábornokokat —Aggteleky Bélát, a budapesti I. hadtest és Veress Lajost a 2. hadsereg parancsnokát — letartóztatták. A nyilasok délután már fegyverkeztek, a német katonák estére Budapest fontosabb stratégiai pontjait megszállták. Október 16-án, miután a németek a fia életével megzsarolták és a vár megtámadásával fenyegetőztek, reménytelen helyzetében Horthy visszavonta kiáltványát, lemondott kormányzói tisztjéről és Szálasit bízta meg a miniszterelnöki teendők ellátásával. A kormányzót a németek a Birodalomba szállították, ahol csekély kíséretével együtt őrizet alatt tartották a starnbergi tó melleti Hirschberg kastélyban. Ezzel lezárult a 24 évig tartó Horthy-kor- szak. Apám október 15-én reggel a Petőfi téri lakásunkban utcai lövöldözésre lett figyelmes. Amikor lement, számos német katonát látott, akik sietve teherautókra szálltak és elrobogtak. A helyszínen egy magyar halott maradt vissza, a kormányzó testőrségének egy tagja, aki ifjabb Horthy Miklós kíséretében jött a Petőfi tér melletti Eskü térre. Nemsokára magyar katonák érkeztek, akiket a kormányzó fiának a németek által történt elrablása miatt riadóztattak. Apám ezután felment a várba jelentést tenni Lázár Károly tábornoknak, a testőrség parancsnokának. Ezután az irodájába ment, ahol meghallotta a kormányzó rádió-proklamációját. Annak tartalma meglepte apámat, aki természetesen nem volt beavatva a fegyverszüneti ügybe, hiszen arról csak nagyon kevés embernek volt tudomása a kormányzó közvetlen környezetében. Amikor apám a belügyminisztériumban és a főkapitányságnál telefonon érdeklődött a helyzetről, egyik helyen sem tudtak felvilágosítást adni kérdéseire, sem utasításokat esetleges teendőkre. Este hazamenetel közben látta, hogy a hidaknál német katonák és fekete egyenruhás nyilas pártszolgálatosok igazoltatják a járókelőket. Másnap nyilvánvalóvá vált, hogy Horthy kiugrási kísérlete elbukott. Szálasi Ferenc október 16-án nyilas kormányt alakított, mely feltétel nélkül elkötelezte magát a szovjetek elleni harc folytatására. Amikor reggel apám az irodájába ment, ott közölték vele, hogy beosztása megszűnt és őt rendelkezési állományba helyezték. Az újonnan kinevezett belügyminiszter, a nyilas Vájná Gábor, a politikai rendőrség vezetését ismét a közben Ausztriából visszatért Hain Péterre bízta. Apám tudomásul vette a változást és hazament, úgyszólván „szabadságon” volt. Még aránylag szerencséje is volt, hiszen főnöke (illetve elődje), Nagy Valér főkapitányhelyettes, átmenetileg „védőőrizetbe” került129. Apám tulajdonképpen örült, hogy ettől a kényes, a politika ódiumával terhelt beosztástól megszabadult. Nem bánta, hogy 129 Pintér István, így lett végre rend, Budapest, Táncsics Kiadó, 1974, 209. oldal 314
