Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
a deportálások leállítását. A június 26-án tartott koronatanácson Horthy elrendelte a deportálások beszüntetését. Azonban Adolf Eichmann, a német SS-Judenkommando vezetője és magyar kiszolgálói (a magyar két belügyi államtitkár, Baky László és Endre László) elhatározták, hogy ignorálják a kormányzó rendeletét. Folytatták a deportálásokat még július elejéig. Sőt zászlószentelési ünnepség ürügyén július elején 3000 csendőrt rendeltek Budapestre, azzal a céllal, hogy néhány nap alatt lebonyolítsák a több mint 200.000 budapesti zsidó deportálását. Baky ezenkívül a csendőreire támaszkodva feltehetően államcsínyt is tervezett, el akarta távolítani a kormányzót és a hatalmat erőszakkal átvenni. Horthynak hú tisztek jelentették Baky tervét, erre a kormányzó július 5-én felrendelte Budapestre, Koszorús Ferenc ezredes vezénylete alatt, az esztergomi páncélos hadosztályt. Miután másnap a hadosztály katonái és más kormányhű budapesti egységek felvonultak és elfoglalták előre kijelölt állásaikat a fővárosban, Koszorús felszólíttatta Bakyt, hogy csendőreivel 24 órán belül hagyja el Budapestet, máskülönben erőszakot fog alkalmazni122. A csendőrök július 7-én eltávoztak Budapestről. Ezzel végétért a Baky-féle „csendőrpuccs”, a budapesti zsidók deportálása elmaradt123. Bakyt és Endrét mint államtitkárokat leváltották, Eichmann pedig elhagyta Budapestet és Bécsbe tette át székhelyét. Horthy új kormányt akart kinevezni, és július 8-án felkérte Lakatos Géza vezérezredest, hogy vállalja a kormányfő szerepét és alakítson egy pártpolitikától mentes hivatalnok-kormányt. Lakatos az ajánlatot azzal hárította el, hogy az időpont nem alkalmas, a németek a tervet minden bizonnyal erőszakkal megakadályoznák. Horthy ezt belátta és óvatosabban közelítette meg célját. Augusztus 7-én részlegesen szervezte át a kormányt, amennyiben három nyíltan nácibarát minisztert menesztett, köztük Jaross Andor belügyminisztert. Amikor pedig Románia fegyverletétele és átállása a német hadvezetést óriási problémák elé állította, Horthy kihasználta az alkalmat és 1944. augusztus 29-én leváltotta a betegeskedő Sztójay Dömét és kinevezte Lakatost új miniszterelnöknek. A Lakatos-kormányban helyet kaptak Horthy megbízható hívei (több tábornok), de bennmaradt két nácibarát miniszter is. Ezeket Lakatos kénytelen volt megtartani, a németek követelésére. Horthy ezután az új kormányban helyetfoglaló hű minisztereivel fokozott tempóban látott hozzá a háborúból való kilépés megvalósításához. Itt most visszatérünk apámhoz és működéséhez a Politikai Rendőrségen. A náci kapcsolatai és elkövetett törvénytelenségei által kompromittált Hain Péter leváltása 1944. június 30-án beleillett a kormányzó tervébe, hogy Bethlen javaslata alapján, eltávolítsa a nácibarát elemeket a vezető pozíciókból. Ezt a lépést követte az előbb 122 Török Bálint, Az egyedülálló Koszorús akció, Magyar Napló, Budapest, 2004 nov. 123 A kormányzó és a magyar katonák akciója volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt Európában, amennyiben egy Németországgal szövetséges ország reguláris hadseregét használták fel, hogy megmentsék a zsidókat, (lásd erről a Wikipedia Internet-Lexikonban a magyar nyelvű „Horthy Miklós” szócikket). Tom Lantos, az Amerikai Egyesült Államok képviselőházának tagja és holokauszt-túlélő, 1994. május 26-án az amerikai kongresszusban tartott beszédében többek között kiemelte, hogy Koszorús „számtalan zsidónak tette lehetővé, hogy biztonságot találjon Budapesten és megmeneküljön a biztos haláltól.” Továbbá „...büszkén méltatom Koszorús ezredest, a hazafit, a humanistát és a hőst.” 306
