Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
folytassanak. Ezzel egy esetleges különbékére célzott. De Mussolini ezt a gondolatot elhárította és kijelentette, hogy arra semmilyen lehetőség nincs, amióta a Szövetségesek 1943 elején Casablancában a „feltétel nélküli megadás” elvét kihirdették. Különben is, mondta, megígérte neki Hider, hogy a nyár folyamán végez az oroszokkal. Kállay tehát belátta, hogy Olaszországra nem számíthat, ennek ellenére folytatta a maga útját. Meg volt győződve, hogy a németek a háborút elvesztik, ezért Isztambulban, Stockholmban, Bernben és Lisszabonban küldöttjei, a legnagyobb titoktartás figyelembevétele mellett — tovább tárgyaltak angol és amerikai diplomatákkal. E tárgyalások eredményeként egy titkos „előzetes fegyverszüneti egyezmény” jött létre 1943 őszén, mely Magyarország fegyverletételét ígérte, ha angol-amerikai csapatok érkeznek a magyar határra. Viszonzásul a Szövetségesek megígérték, hogy magyar területet nem bombáznak olaszországi támaszpontjaikról. Kállay e politikája roppant veszélyes volt, hiszen a németek előtt titkolnia kellett nyugati kapcsolatait és az ő irányukba a hű szövetséges látszatát keltenie. A németek azonban már sejtettek valamit, és a legnagyobb gyanakvással figyelték a magyar kormány intézkedéseit. Ugyanakkor Magyarországon a németbarát körök támadták Kállayt a németek követeléseivel szembeni elutasító, illetve halogató politikája miatt (zsidók deportálása, további hadseregek kiküldése az orosz arcvonalra, stb.), melyet „hintapolitiká”-nak csúfolták. Közben a harctereken súlyos vereségeket szenvedtek a Tengelyhatalmak. A Szövetségesek olaszországi partraszállásának az lett a következménye, hogy az olasz király 1943 júliusában lemondatta és őrizetbe vétette Mussolinit. Rövidre rá Olaszország kapitulált és a németek rögtön megszállták az országnak azt a részét, amelyet az angol-amerikai csapatok még nem vettek birtokukba. Októberben sikerült a németeknek Mussolinit kiszabadítani, és a Szövetségesek előnyomulását Nápolytól északra megállítani. Oroszországban 1943 nyarán egy hatalmas tankcsata zajlott Kurszknál, melyből az oroszok kerültek ki győztesekként. Közben a német városok egymás után dőltek romba az egyre erősödő angol-amerikai bombatámadások nyomán. 1943 decemberében Teheránban találkozott a három szövetséges nagyhatalom kormányfője, Roosevelt, Churchill és Sztálin. A követendő katonai lépéseken kívül Európa háború utáni ujjárendezéséről tárgyaltak. A németek közben tudomást szereztek Kállay titkos angol kapcsolatairól, és Hitler elhatározta, hogy most már erőszakkal oldja meg az ügyet. 1944. március 15-én Horthyt tárgyalásokra hívta meg a Salzburghoz közeli Klessheimbe. Amikor Horthy kíséretével március 18-án odaérkezett, Hider rögtön nekitámadt. Tudomása van róla, mondta, hogy Kállay és köre árulást készül elkövetni, és ezért elhatározta Magyarország megszállását, hogy elejét vegye egy olyan „kiugrásnak”, amilyet Olaszországnál tapasztalt. A megszálló csapatokat, mondta, már úrnak is indította. Horthy erre felháborodva megszakította a megbeszélést és rögtön el akart utazni. A németek légitámadásra hivatkozva megakadályozták a kormányzó elutazását, és Hider kérte, hogy folytassák a megbeszélést. Horthy végül engedett a kívánságnak. Hider mindenáron el akarta kerülni, hogy Horthy lemondjon, személye stabilitást és nyugalmat ígért. Abban állapodtak meg, hogy Horthy új kormányt nevez ki, amely a 295
