Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
kormány2Ó már elhatározta a Jugoszlávia elleni katonai akciót, Teleki nem talált kiutat a dilemmából és agyonlőtte magát. Teleki öngyilkossága megrázó hatású volt, a katonai akciót azonban nem tudta megakadályozni. 1941 április elején a német támadó csapatok felvonultak a jugoszláv határon és Magyarország részleges mozgósítást rendelt el. Zágrábban a horvát nacionalisták bejelentették kiválásukat a Jugoszláv államszövetségből, ugyanakkor a német csapatok osztrák, magyar és román területről támadtak. A jugoszláv ellenállás hamar összeomlott, a német hadsereg rövid idő alatt megszállta egész Jugoszláviát. Mindjárt tovább vonult Görögországba, amelyet ugyancsak megszállt, és ezzel kiszabadította olasz szövetségesét kellemeden helyzetéből. Bulgária bekebelezte Macedóniát és Albánia Koszovót. Horvátország kihirdette önállóságát és annektálta Bosznia-Hercegovinát. Magyarország a hadjárat elején kijelentette, hogy a négy hónappal előbb kötött „örök barátsági szerződés” Jugoszláviával nincs többé érvényben, mert a jugoszláv állam felbomlott. Ezért a határon túl élő magyar lakosság megvédésének indokával a magyar hadsereg bevonult jugoszláv területekre (Bácska, Muraköz, Baranya). A Délvidék visszacsatolása több mint egy millióval növelte Magyarország lakosságát, 300.000 magyarral, 200.000 némettel, 600.000 szerbbel, horváttal és szlovénnel. A délvidéki magyarok örvendtek hazatérésüknek az anyaországba, a németek azonban inkább Németország felé orientálódtak, a szerbek pedig kétségbeesve vették tudomásul, hogy Jugoszlávia, amelyben ők voltak a vezető népcsoport, összeomlott. A Délvidék visszaszerzése azonban nem ment olyan simán, mint előbb a Felvidék és Eszak-Erdély visszacsatolása, mert a hadsereg harcokba is keveredett a visszavonuló szerb katonákkal és ú.n. „csetnik”-ekkel, akik mint partizánok fejtettek ki ellenállást. Az új magyar miniszterelnök, Bárdossy László nagy sikernek könyvelte el a Délvidék visszaszerzését és ezzel a magyar nép többségének az érzéseit fejezte ki. A magyar többségű területek visszaszerzését a nemzet az igazság győzelmeként könyvelte el. Azonban nyilvánvaló lett Magyarország egyre nagyobb függősége Németországtól, amelynek segítsége nélkül az újabb „országgyarapítás” nem lett volna lehetséges. A család egy tagja is belekeveredett a délvidéki eseményekbe. Holzmann Károly nagybátyám 52 éves korában hazafias felbuzdulásból jelentkezett a magyar hadseregbe, amikor azt mozgósították a jugoszláv válság alatt. Szakaszvezetői rangban reaktiválták. Röviddel később résztvett a bácskai bevonulásban. Egysége többször összeütközött jugoszláv katonákkal. Károly bátyám akkor ismételten bátor magatartást tanúsított, úgyhogy ezért a bronz vitézségi éremmel tűntették ki. Erről azonban szüleim csak az 1950-es években értesültek, amikor apám egy katonai szakkönyvben talált ezekre az 265
