Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

V. Szüleim története - A magyarországi évek

zőket írta: „Május elején érkezett a feltekert kép Kiskunhalasra. A tűzoltók vitték be a vasútállomásról és a városi közgyűlési teremben helyezték el. 1940. augusztus 6-án a művész özvegyének jelenlétében tartott díszközgyűlésen dr. Kathona Mihály polgár- mester megnyitóbeszéde után Medvecky Károly mondott ünnepi beszédet és leleplezte a festményt.”

A nagy kép eladása Thormáné Kiss Margit anyagi helyzetét előnyösre fordította. Most már nem kellett szobakiadással törődnie, hanem újból a festéssel tudott intenzíven foglalkozni. 1941-ben, miután Eszak-Erdély visszakerült ismét Magyarországhoz, visszaköltözött Nagybányára férje egykori műteremlakásába, ahol egyedül és ezentúl kizárólag művészetének élt. Lassan ő is hírnevet szerzett kiállításokon mint festőnő, és ilyformán saját képeinek eladásából kielégítő megélhetést tudott biztosítani magának.

Térjünk itt most rá a többi Thorma-rokonra. Berki Gyula, a Kiskunhalason élő földbirtokos, 1935-ben elvált a feleségétől, Parragh Ilonától. A válás oka a viszony volt, melyet Gyula a gyerekei számára fogadott csinos osztrák nevelőnővel kezdett. A válás után Hona visszaköltözött szüleihez. A két gyereket, Miklóst és Dénest magával vitte. Az ügy részleteit nem ismerem, de annyi bizonyos, hogy Gyula még ugyanabban az évben elvette a nevelőnőt, Loicht Leopoldinát, akinek a következő évben egy fia született, a kis Alfonz. Berki Gyula ezekben az években reaktiváltatta magát a Magyar Honvédségnél, ahonnan a Világháború után szerelt le mint főhadnagy. A Honvédséget ekkor kezdték nagyobb mértékben fejleszteni, miután a Trianoni Békeszerződés feltételei meglazultak. Néhány tanfolyam elvégzése után gyorsan léptették elő, az 1930-as évek végén már őrnagyi rangban szolgált különböző vidékeken állomásozó ezredek- ben. Berkiék, ha Budapesten jártak, el szoktak jönni látogatóba szüléimhez. Anyám, aki Gyula elvált feleségét nagyon kedvelte, a válás után tartózkodóan viselkedett Gyulával szemben (bár az új feleséget rokonszenvesnek találta). Apám továbbra is tartotta a szívélyes, szoros kapcsolatot Gyulával, hiszen hajdan a legközelibb gyerekkori játszópajtása volt. Találkozásaikkor számtalan emléket elevenítettek fel, melyekben további fiatalkori barátok is szerepeltek, mint Dusárdy Pista (akiből közben kúriai bíró lett), meg Musa Pista (azóta ügyvéd, törvényszéki bíró és országgyűlési képviselő)88.

Itt rátérünk a Thorma-család akkor Németországban élő tagjaira. Thorma Ágnes és fia Viktor, Berlinben éltek, míg lánya Alice 1934 óta a Szovjetunióban élt a férjével. Ágnes, mint hivatali ügyintéző kereste kenyerét, míg Viktor rádiótechnikusként dolgozott a Siemens cégnél. Katonai szolgálatát a Wehrmachtban töltötte le mint híradástechnikus. Közben Alice és férje, Paul Schellenberg, a Volganémetek Autonóm Köztársaságának fővárosában, Engelsben éltek. Ott Paul, aki a Kommunista Párt tagja volt, egy iskolában tanított, míg Alice az iskola irodájában dolgozott.

1934 decemberében a Szovjetúnióban fontos esemény történt, meggyilkolták Szergej Mironovics Kirov leningrádi párttitkárt. A Belügyi Népbiztosság (NKVD) a

88 Ezekről a személyekről azért van tudomásom, mert amikor apám és Berki Gyuszi az 1950-es években újra találkozott Németországban, ugyanezekről a személyekről társalogtak.

257