Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

V. Szüleim története - A magyarországi évek

Dodó, mind Öcsi (Aladár) beszámolt ne­kem. Az úszni tanuló gyereket az apám a hátán bevitte a tóba, olyan mélyre, hogy a gyerek ne tudjon a maga lábán megállni — és ott ledobta a hátáról! A gyerek kétségbe­esve kapálódzni kezdett, úgyhogy fennma­radt a vízen. Csak ezután kezdte apám taní­tani az úszómozdulatokat, a tempózást. Szerencsémre, amikor 15 évvel később engem tanított úszni, akkor nem alkal­mazta már ezt a kacifántos módszert. A képen az „úszómester” pizsamában áll a stégen, mely a telekről a tóba vezetett. Sok barát és rokon jött látogatóba a balatoni nyaralóba. A Markovich családból Boriska és a két gyerek heteken keresztül élvezték a nyári meleget és a tó kellemes vizét. Azonkívül Holzmann Theodor is eljött látogatóba Hedvig feleségével és László (Laci) fiával. Laci, aki miután kitanulta a kőraj­zoló szakmát és elvégezte a katonai szolgálatát, 1933-ban beiratkozott újra a gimnázium hatodik osztályába, majd 1936-ban 26 éves korára leérettségizett. A gimnázium évei alatt, 1934-ben elszegődött díjnoknak a M. Kir. Postához, hogy előteremtse az anyagia­kat a tanuláshoz, és ne terhelje ezzel a szüleit. Ott műszaki rajzolóként alkalmazták és az iskolával egyidőben félnapi állásban dolgozott. Ez különleges teljesítmény volt a törekvő fiatalember részéről, aki az érettségi vizsga után elhatározta, hogy továbbra is a postánál marad. 1937-ig mint díjnok Gyöngyösön dolgozott, ahol későbbi feleségét megismerte. De erről később lesz majd szó, most még 1936-ban tartunk, amikor Laci szüleivel lejött Szárszóra. Történetesen a Tóth család, Zoli bácsi, Margit néni és fia, Galiotti Henci is ott voltak. Erről tanúskodnak a következő képek, amelyek a szárszói szabadstrandon készültek. 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom