Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
művén. Amellett rendkívül termékenyek voltak ezek az évek más festmények tekintetében is, rengeteg tájkép, alakos kompozíció, női akt és csendélet került ki az ecsete alól. Közben Thorma János és felesége Budapestre is ellátogatott többször. A Berki család révén, mely továbbra is Kiskunhalason lakott és szoros kapcsolatban volt a nagybányaiakkal, szüleimmel is találkoztak. Apám mint gyerek már korábban is találkozott Thorma Jánossal, és bár hosszú évekig nem látták egymást, a harmincas évek elején felújították a kapcsolatot. Anyám egy későbbi leveléből és elbeszéléseiből tudom, hogyjános bácsi és Margit néni meglátogatták szüléimét Mátyásföldön, apám bemutatta nekik anyámat és a kis Diákét, akivel a nagybányai rokonok szívesen eljátszadoztak. Szüleim büszkék voltak a híres rokonra, rokonszenvesnek találták fiatal feleségét és hazautazásuk után is tartották a nagybányaiakkal a kapcsolatot. A nagybányai festőiskolában azonban, melynek vezetését Thorma János két festőtársa, Mikola András és Krizsán János vette át, megsokasodtak a bajok. Thorma az iskolával szoros kapcsolatot tartott, hiszen annak egyik épületében élt feleségével együtt és mint díszelnököt az új vezetők tájékoztatták az iskola ügyeiről. A harmincas évek elején a román hatóságok elkezdtek kellemetlenkedni, ami csak a melléktünete volt a nagy politikának. Mint Réti István írja könyvében, az egymással tülekedő román politikai pártok a magyarság gyűlöletében vetélkedtek egymással, és az oláh politikusok haza- fiságukat minél nagyobb magyarellenességgel igyekezték bizonyítani. A gyűlöletnek ez áradatába természetesen a nagybányai festőkolónia is belekerült. A iskolát és vezetőit feljelentésekben és újságcikkekben magyar sovinizmussal, irredentizmussal és revizio- nizmussal vádolták, kifogásolták, hogy a tanárok és növendékek többsége magyar volt. Ezek a támadások később az iskola megszűnéséhez vezettek, de erről majd később lesz szó, amikor az időrendben oda érünk. Tekintsük meg most a kiskunhalasi Berki családot. 1920-ban meghalt 68 éves korában Berki Antal ügyvéd és földbirtokos (feleségének anyja Thorma Katalin volt), akinél apám gyerekkorában több nyári vakációt töltött el. Egykori játszópajtása, Berki Gyula, aki a hivatásos katonatiszti pályát választotta és a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémián avatták hadnaggyá, még a háború alatt. A háború után leszerelt a katonaságból és Kiskunhalason gazdálkodott földbirtokán. A húszas évek elején megnősült, Parragh Ilonát, egy másodfokú unokatestvérét vette el feleségül. Két fiuk született, Miklós 1922-ben és Dénes 1925-ben. A család jómódban élt, a gyerekek mellé Ausztriá225
