Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
I. A Thorma ősök
geit, a fejedelmek, mint szuverén uralkodók, nemességet is adományoztak alattvalóiknak, ha vitézi tettekkel kitüntették magukat. Olykor például, ha sikerült az ellenség támadását visszaverniük, előfordult, hogy egy egész település népessége nemességet kapott. Erdélyben nagy mértékben nyert teret a reformáció, mind a luteránus (evangélikus), mind a kálvinista (református) vallás. Az erdélyi fejedelmek és nagy részben a magyar nemesség a református hitet követték, míg a szász városokban a német polgárok az evangélikus hitet vették fel. Erdély volt a Németalföldön kívül az első állam Európában, amely vallásszabadságot hirdetett, és ahol senkit nem üldöztek a vallása miatt. Magyarország akkori lakosságát a történészek a három különálló részben összesen három millió lélekre teszik. A királyság területén tartózkodtak ezek szerint a legtöbben, majdnem az említett számnak a fele, míg a török hódoltsági területen és Erdélyben az összlakosság egy-egy negyede volt található. Thorma István, a nemesség elnyerője Ez volt tehát a három részre szakadt ország helyzete, amikor 1620-ban Thorma István nemességet kapott II. Ferdinánd magyar királytól. Két évvel előtte, 1618-ban kitört az a egész Európát átfogó vallásháború, amelyet mint a Harmincéves Háborút ismer a történelem. Ferdinánd német császár és magyar király volt a feje a Katolikus Ligának, amely elindította a hadjáratot a Protestáns Unió ellen. Ez az Unió több német fejedelemség, valamint a Dán Királyság és később a Svéd Királyság szövetségéből állt. A Protestáns Unióhoz csadakozott Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is, elindítva hadait Ferdinánd magyarországi területei ellen, míg annak csapatai német és cseh földön hadakoztak. Bethlen hamar elfoglalta Eszak-Magyarországot és Nyugat-Magyarország nagy részét, majd behatolt Ausztria területére is, katonái Bécs elővárosaiban portyáztak. 1620. január 8-án a pozsonyi országgyűlés felajánlotta neki a királyi címet, ő azonban csak a „Magyarország fejedelme” titulust fogadta el. Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem ellenlábasa, II. Ferdinánd király, katonái zömével 1620 elején cseh földön hadakozott, és nem tudott Bethlen támadásával erélyesen szembeszállni saját magyarországi területein. Az országnak csak egy kis része maradt a fennhatósága alatt, a Balatontól déli meg nyugati részein. Ezt a vidéket kívánta megtartani a király minden eszközzel, ezért a hozzá hűséges alattvalóit igyekezett magához kötni, többek között jutalmak bőkezű osztogatásával. Ezért nem meglepő, hogy Thorma István, aki nyilván Ferdinánd híveihez tartozott és ezt korábban tettekkel is igazolta, ekkor kapott nemességet, feltehetően valamelyik helyi hatalmasságnak (hadvezér, várkapitány, városi bíró, stb.) a felterjesztésése. Hogy a királyhoz való hűségét mikor bizonyította, azt nem tudjuk. Ez történhetett közvetlenül a nemeslevél kiállítása előtt, talán egy a támadó erdélyi fejedelmi csapatok elleni védekező akcióban. De lehetett egy régebbi haditett is, például a 15-éves háború alatt a törökök ellen véghezvitt 22
