Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

IV. Anyai nagyszüleim története és anyám gyerekkora

Anyámat, mivel fiút vártak, Janka helyett Jancsinak hívták nagyszüleim és sokszor fiúruhába öltöztették, mivel azt szereztek be előre, mindjárt anyám első két-három életévére. Később a Janka név német változatát használta a család, a „Johanná”-t. Anyám első éveit harmonikus családi légkörben töltötte és azt lehet mondani, pazar jómódban. Külön dajkát fogadtak neki, később meg németországi nevelőnőt, hogy minél hamarább megtanulja ő és Boriska nővére a német nyelvet. Sajnos, ez az erőfeszítés később csődöt vallott, az évek folyamán a nevelőnő (és utódai, mert nem csak egy nevelőnőt foglalkoztattak a szülők) kiválóan megtanult magyarul, a lánykák viszont csak magyarul beszéltek. A családban is általában a magyar beszédet használták, amelyet nagyapám élete végéig enyhe németes akcentussal beszélt. Nagyszüleim egymásközt néha németül is beszéltek (hiszen mindkettőjük anyanyelve német volt), kivált olyan esetekben, ha nem akarták, hogy a gyerekek megértsék amit mondanak.

A családban nagyszámú személyzet volt alkalmazásban: dajka, később nevelőnők, szobalányok, szakácsnő, sofőr és Kuka, a mindenes. Nagyszüleim sok időt töltöttek gyerekeikkel, az üzemmel kapcsolatos sok elfoglaltságuk miatt, főleg persze a két kisgyerekkel. Nagyapám, a család domináló alakja, roppant kedélyes, jó humorú, barátságos ember volt, szeretett tréfás történeteket mesélni. Feleségével együtt sokat sétált a gyerekekkel a város parkjaiban, sétakocsikázni vitte családját hintóval vagy az automobillal. Szeretett szabadtéri hangversenyekre, térzenékre járni és a kisgyerekek nagyon élvezték a társaságát. Politikai beállítottságát tekintve a konzervatív és a liberális álláspont között helyezkedett el, a választásokon általában a kormánypártra szavazott, attól függően, hogy a liberális Szabadelvű Párt vagy a konzervatív Nemzeti Munkapárt volt éppen uralmon. Vallásos, templombajáró ember is volt, anélkül hogy túlbuzgó vagy bigott lett volna. Mentes volt mindenfajta fanatizmustól. Feleségével együtt ügyelt gyerekei vallásos nevelésére.

Dédnagyszüleimhez, Kari Boromäus és Barbara FIolz- mannhoz is gyakran elvitték őket. Édesanyám mesélte, hogy velük nem nagyon tudtak beszélgetni, mert ők magyarul nemigen tudtak. A mellékelt kép dédnagyszüleimet mutatja ezekben az években.

Ekkor már udvarlók is jártak szép számmal a házhoz,

Poldika már 18-19 éves nagylány volt, aki nem csak nagyon csinos, hanem komoly hozomány várományosa volt. Margit, a 12-13 éves kislány szorgalmasan tanult az iskolában és szép bizonyítványokat vitt haza. Károly 20-21 éves jóképű fiatalember volt, aki élte legényéletét és ímmel-ám165