Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

IV. Anyai nagyszüleim története és anyám gyerekkora

Holzmann Lipótnak — Poldi bácsinak — ruhaüzlete volt, ha jól emlékszem. Ő is megházasodott és tudtommal nyugodt, polgári életet élt családjával. Két gyermekük volt, egy fiú és egy lány, Gyula és Gizella. A fenti kép Holzmann Gizit és mamáját mutatja.

Holzmann Tivadarról — őt a családban mindenki nevének eredeti német változatán Theodornak hívta — többet tudok, mert ő szoros kapcsolatot tartott nagyapámmal és sokszor járt nála, otthon is, meg a gyárban is. O az 1900-as évek második felében megnősült, Stolavetz Hedvig lett a felesége. 1910-ben egy fiuk született, László, akiről a továbbiakban még szó lesz. Theodor bácsi különben a M. Kir. Postánál helyezkedett el, hivatalnoki beosztásban.

Miután megismerkedtünk nagyapám testvéreivel, most vessünk egy pillantást nagyanyám családjára. Róluk elég keveset tudok, de mindenesetre annyit, hogy nagyanyámnak egy ikertestvére volt, Erzsébet. O is 1890 körül mehetett férjhez, a férjét Klein Árpádnak hívták. Két fiuk született, Árpád és Béla.

Heinékről annyit tudok, hogy ők is Pesten éltek és Hein Árpád önálló vállalkozó volt: mosodaüzemet nyitott, nyilván Holzmann Henrik sógora példáját követve. A Hein családról a következő fénykép maradt meg, amely 1900 körül készülhetett. A kép egy szolid polgári jómódban élő családot mutat, idősebb Hein Árpád megelégedetten, de kicsit mereven néz maga elé, mintha most is az üzletmenetelen törné a fejét. A Klein fiúkkal (akik apjuk iparvállalkozását még évtizedekig tovább üzemeltették) édesanyá- mék néha összejöttek, de a negyvenes években megszakadt velük a kapcsolat.

Nagyanyám idősebb testvéreiről, Teréziáról és Vencelről nincsenek információim. Nagyanyám legfiatalabb öccsét Rudolfnak hívták és annyit tudok róla, hogy az asztalosmesterséget tanulta ki, és később műhelye volt Budapesten. Megnősült és a házaspárnak két gyereke született. Még a harmincas évekig volt velük kapcsolat, mesélte Edit nővérem, Rudi bácsira mint kedves, kedélyes, kövér emberre emlékezett.

Miután nagyszüleiül testvéreit sorra vettük, most nézzük meg, mi történt közben a dédszüleimmel. Karl Boromäus Holzmann és felesége Borbála Pesten éltek egy kis lakásban, nagyapám, Holzmann Henrik üzemének a közelében, a Józsefvárosban. Szoros volt a kapcsolat dédnagyszüleim és gyerekeik közt. Vasárnaponkint, ünnepeken az egész család találkozott, sokszor nagyapám lakásában. A társalgás általában német nyelven folyt, mivel dédnagyszüleimnek egyszerűbb volt az anyanyelvűk használata, mint a

157