Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

IV. Anyai nagyszüleim története és anyám gyerekkora

gattam, elmondta, hogy 1945 előtt az épület első emeletén Holzmann Károly életnagyságú portréfestménye volt látható. Amikor 2004-ben Markóczy Aladár unokabátyámmal magam is meglátogattam a József Központ épületét, bár készségesen körbevezettek az egész épületben, sehol nem találtunk Károly nagybátyánkkal kapcsolatos emlékeket.

A József Központ felépítése és üzembevétele, mint első nagyteljesítésű magyarországi telefonközpont (amelyben a technika akkori állapotának megfelelően telefonos-kisasszonyok százai, nagy kapcsolószekrények előtt ülve, dugós érintkező kábelekkel kapcsolták össze a telefonálni akaró ügyfeleket) megalapozta Károly bácsi hírnevét és karrierjét. Mint szaktanácsadó és irányító részt vett az egymásután felépülő hét további budapesti és vidéki telefonközpont tervezésében és kivitelezésében.

Magánéletét illetően annyit tudok, hogy az 1890-es évek folyamán megnősült, feleségül vette Pákh Berta kisasszonyt, Pákh Albert író és történelemtudós lányát. így Károly bácsi nemcsak hivatásbeli teljesítményei és sikerei alapján, hanem házassága révén is bekerült a legmagasabb társadalmi körökbe. Pákh Albert t.i. neves közéleti személyiség volt. 1823-ban született, jogi tanulmányai után 1846-ban Pesten mint ügyvéd és hírlapíró tevékenykedett, mint Petőfi Sándor és Jókai Mór barátja, a Pilvax - köri „jurátusok”-hoz tartozott. A szabadságharc leverése után mint lapszerkestő működött, végül az Újabbkori Ismerettár, a Szépirodalmi Lapok és a Vasárnapi Újság főszerkesztője volt és 1864-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1867- ben halt meg, röviddel halála előtt született Berta lánya, aki Holzmann Károly felesége lett.

Holzmann Károlynak és feleségének, született Pákh Bertának csak egy gyermekük született, egy Nóra nevű kislány volt, aki azonban mint kisgyerek elhalt.

Károly bácsi 1900 után bejárta feleségével Európa fővárosait, sőt, úgy hallottam, hogy mint tanácsadó az Amerikai Egyesült Államokba és Japánba is utazott. Apám szerint rátermettségének és szaktudásának köszönhette, hogy a M. Kir. Posta műszaki főigazgatónak nevezte ki. 1912-ben — egy nagy angliai út után megbetegedve — halt meg 47 éves korában Budapesten. A kerepesi úti temetőben érdemeire való tekintettel díszsírhelyet állíttatott neki a főváros. Apám feljegyzése szerint „a József Központban felfektetett ‘Aranykönyv’-ben tevékenysége és érdemei meg vannak örökítve, a központ tanácstermében életnagyságú portréja a díszhelyen áll”. Amikor, mint az imént említettem, 2004-ben felkerestem a József Központot, az ottani tisztviselők segítőkészsége ellenére, sem Holzmann Károly portréját, sem az Aranykönyvet nem lehetett fellelni. Feltehetően mindkettő a II. Világháború alatt vagy után, a szovjet megszálláskor, illetve az utána következő kommunista rendszerben tűntek el.

Édesanyám mesélte, hogy mint hároméves gyerek járt nővéreivel Károly bácsinál és Berta néninél. Nagy benyomást tett rá az előkelő környezet, a nagystílű, elegánsan berendezett belvárosi lakás. Főleg Berta néni kedvességére és szívélyességére emlékezett, noha Károly bácsival franciául szokott néha beszélgetni — nyilván, ha olyasmit

155