Ván Benjámin: Szilády Áron élete - Thorma János Múzeum könyvei 35. (Kiskunhalas, 2012)
Szakál Aurél: Utószó Sziláy Áron életéhez
UTÓSZÓ SZILÁDY ÁRON ÉLETÉHEZ Szakái Aurél Ván Benjámin visszaemlékezéseit tartja kezében az olvasó. 1959-ben készült el ez az alkotás. Ván Benjámin mint Szilády egyik utolsó káplánja kötelességének érezte, hogy az általa nagyra tartott, szinte bálványozott 19. századi tudósról, papról, emberről átfogó ismertetést nyújtson az utókor számára. Néha túlzónak érezhetjük egyes állásfoglalásait, de a szerző így látta a 20. század elején, s így örökítette meg a század közepén Kiskunhalas legnagyobb formátumú személyiségét és a magyar tudomány jeles alakját. Szilády Áron (Ságvár, 1837. november 3. — Kiskunhalas, 1922. március 20.) református lelkész, műfordító, nyelvész, irodalomtörténész, országgyűlési képviselő. Jelentőségére és munkásságára jellemző, hogy nagyon fiatalon, huszonnégy éves korában a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett (levelező tag 1861. dec. 20., rendes tag 1876. jún. 8., tiszteleti tag 1917. máj. 3.).1 Életében kora jelentős személyei írtak róla: Szilágyi Sándor,2 Szász Károly,3 Szinnyei József.4 Halála évéből számos megemlékezés és méltatás ismert.5 Munkásságát összegző könyvek és tanulmányok is napvilágot láttak különböző szerzőktől: Bálint Sándor,6 Horváth Cyrill,7 Dobos István,8 Ván Benjámin,9 Németh G. Béla.10 Bognár Zoltán Szilády Áron című monográfiája 1987-ben jelent meg Kiskunhalason, Szilády születésének 150. évfordulója alkalmából. Az elmúlt negyed század során sokat tett Szilády emlékének fenntartásáért a kiskunhalasi Szilády Áron Társaság, miközben a városban megtalálható a tudós szobra, emléktáblája, létezik róla elnevezett utca és működik a Szilády Áron Református Gimnázium. Megemlí- tendők a következő Kiskunhalason megjelent írások: A Szilády Áron Társaság Évkönyve 1994-95,11 és A Szilády Áron Társaság Évkönyve 1996-200012 lapjain. Külön kell szólni Kovács Sándor Iván könyvéről,13 amiben Szilády Áronról és leveleiről félszáz oldal olvasható. Ván Benjámin (Kiskunhalas, 1892. április 7. — Kiskunhalas, 1985. március 17.) református lelkész, író. Szilády Áron mellett segédlelkész (1917-1921), majd különböző településeken lelkész Somogybán és Baranyában (1921-1937). 1924-ben megjelent a Napra forgók című kötete elmélkedéseiből. A könyvben alkalmazott természeti hasonlataiért a Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendes tagjává választotta 1925-ben. Kiskunhalason lelkész 1937 és 1953 között. Mivel politikai okokból kényszernyugdíjazták, ezért 1953-tól 1962-ig Szánkon élt. 1962-től 15 évig Rádfalván nyugdíjas lelkész. Végül 1977-től haláláig 1 Lásd: Gyarmati Andrea, Lehócki György - Szilády Áron. In: Szakái Aurél szerk: Kiskunhalas almanach. Kiskunhalas, 2002. 83-84. Markó László - Szilády Áron. In: Markó László, Bürüs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003. 1244. 2 Hazánk s a Külföld 1867. március 21. 1-2. 3 Vasárnapi Újság 1881. március 13. 1-2. 4 Magyar írók élete és munkái XII. Budapest, 1909. 874-876. 5 Lásd: Bognár Zoltán - Szilády Áron. Kiskunhalas, 1987. 5., 101. 6 Szilády Áron pályája. Magyar Irodalomtörténeti Intézet, Szeged, 1926. 7 Szilády Áron. Irodalomtörténeti Közlemények 1940. 1-16., 105-120., 209-225. 8 Szilády Ár°n> a tudós. Mezőtúr, 1943. 9 Szilády Áronról szóló kézirat 1959-ből, a most megjelenő kötet. 10 A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981 11 Szathmári István: Szilády Áron és a nyelvtudomány. 1995. 9-20. Veress Sándor: Hogyan láttatja Bálint Sándor Szilády Áront? 1995. 50-56. Ván Benjámin: Szilády Áron. 1995. 76-79. 12 Vásáry István: Szilády Áron emlékezete. 2002. 23-29. Pető Jenő: Szilády Áron parlamenti tevékenysége. 2002. 31-38. 13 Batu kán pesti rokonai. Vámbéry Ármin és tatárja, Csagatai Izsák. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001. 284
