Ván Benjámin: Szilády Áron élete - Thorma János Múzeum könyvei 35. (Kiskunhalas, 2012)
Szilády Áronról
közben valamivel kapcsolatosan előjött, akkor beszélt el egyes eseményt az életéből. Amit tudok róla, mint képviselőről, azt másoktól tudom. Hallottam emlegetni szüleimtől s másoktól is — idősebb emberektől — akik a gyermekkoromban megújuló képviselőválasztások idején gyakran emlegették a régi követválasztásokat s annak vezéralakját, Szilády Áront. Idős rokonaim mindig a legmélyebb tiszteletadással beszéltek a Szilády-választásokról, ahol nem volt sem etetés-itatás, nem kellett a pénz, hanem a nép lelkesedése vette körül Sziládyt, s bízott benne. Emlegették beszédjeit, amiket a mély hazafiúi érzés ereje tüzesített át. A nép ragaszkodása hozzá megható volt. Mindössze 28 éves volt az első küldetése idején, s mégis magára vonta nemcsak az országgyűlés, hanem az egész ország figyelmét, sőt a királyi pár is nagy megbecsüléssel figyelt föl rá. Ezt egy magában álló érdekes esemény váltotta ki. Az országgyűlés hódolatát fogadta I. Ferenc József császár. Amikor a tiszteletadás véget ért, az udvarnagyi hivatal értesítette a képviselőket, hogy Erzsébet királyné is fogadni óhajtja a képviselőházat, s beszédet kíván intézni az országgyűlés tagjaihoz. Nagy lelkesedéssel fogadták a hírt, különben is akkor már Erzsébetre úgy tekintettek a magyarok, mint a védőangyalukra. A szeretet, a meleg érzés, s a jóindulat megtestesítője volt ez a magasztos érzésű nő, s így érthető, hogy az országgyűlés minden tagját valami különös, magasztos érzés fogta meg, s izgalommal várták a hozzájuk érkező királynét, aki kíséretével hamarosan meg is jelent. Különben is elragadó szépségű asszony volt, akit leírhatadan lelkesedéssel fogadtak, amikor a trónterembe belépett. A nagy ováció, majd ez a különös találkozás a felséges asszonyt is izgalomba, hogy úgy mondjam lámpalázba sodorta, s amikor köszöntötte az országgyűlést, izgalmában nem az üzenet szerint francia nyelven, hanem vallon nyelven köszöntötte az országgyűlést. Az üzenetben jelzett francia nyelvű köszöntését is mindjárt mély figyelemmel vette mindenki, mert a német nyelv iránt abban az időben a nemzet közérzülete bizonyos iszo- nyodást érzett, hiszen még ekkor sajgóit a seb a szomorú emlékű letiport szabadságharc után, s jólesett mindenkinek, hogy a királyné, figyelemből a francia nyelvet fogja használni. Zavarában a királyné a közveden, egyszerű szavakat, amiket az országgyűlésen át a nemzethez is intézett, amiben biztatás volt s az ő vágyott jó szolgálatának a biztosítéka, nem francia nyelven, hanem vallon nyelven mondta, mi a királyné anyanyelve volt. 66 A képviselők közt senki sem volt azonban, aki ezt a nyelvet megértette volna. A válaszra kiszemelt zavara olyan nagy volt, hogy valóban nem tudták, mitévők legyenek, de ez a zavar mindenkit megfogott; kínos percek következtek, mert nem értették a nyelvet, így nem is tudtak rá felelni, s a nemzet ragaszkodását és hódolatát nem tudta senki tolmácsolni. Ebben a megdöbbent zavarban lépett elő a hátulsó sorokból a fiatal Szilády Áron, s gyönyörű bariton hangján vallon nyelven fejezte ki a királyné iránti hódolatát, szeretetét a nemzetnek s kérte a felséges asszonyt, hogy a szeretet balzsamával enyhítse a nemzet sebeinek sajgását, s a vigaszt váltsa át szeretette, s meg fogja látni s tapasztalni, hogy a magyarok szíve megtenni a hálát. S kérte a királynét, hogy engedje meg az üdvözlő szavainak magyar nyelvre fordítását. A királyné is, aki ekkorra már észrevette a tévedését, hálát érzett Szilády Áron iránt; kifejezte külön is köszönetét, s az országgyűlés is, ahogy Szilády fordításában hallotta a királyné meleg, biztató szavait, nagy lelkesedéssel ünnepelte a királynét, de ebből a nagy tiszteletadásból jutott természetesen Szilády Áronnak is. 66 Erzsébet királyné bajor volt, tehát nem francia (a vallon a francia nyelv egyik változata) volt az anyanyelve. Ezen kívül a korabeli lapok tanúsága szerint az egész ország azt ünnepelte, hogy a császárné minden fogadáson magyarul szólalt meg, amellyel azonnal belopta magát a magyarok szívébe. 61
