Ván Benjámin: Szilády Áron élete - Thorma János Múzeum könyvei 35. (Kiskunhalas, 2012)
Emlékeim Sziládyról
ban Póczcal s Róna Gáborral; s ott egy kis völgyecskében olvasgatta föl annak a kis pásztorleánynak a jövendöléseit, aki XIII. Leó pápának megjósolta a vörös világ szörnyűségeit, s nyomorult vesztét is. Olyan erős hittel beszélte a nehéz idők hamari végét, hogy valósággal megedződtünk, ha nem tudtunk is bízni hamari kimúlásában. Később nagy bűnül rótták föl nekem a vörös gombok alá rejtőzködő tanárok s református papok, hogy ezzel a bátor lelkű katolikus pappal barátkoztam. Én pedig büszke voltam a barátságára akkor, s ma is dicsekszem vele. Rajta keresztül tudtunk a szegedi kormány dolgairól, intencióiról s fölbecsülhetetlen volt a reánk gyakorolt lelki hatása. Káplántársa Prucker István volt, félénk s jó szándékú ember, aki azonban élni vágyott, s egyik asztaloshoz állt be inasnak, hogy valamiből élni tudjon, ha a papságból kiűznék. Pócz így vigasztalta: - Hát azt hiszed, hogy valamikor még ki is teszed a siltet107? Fölkötve ne félj, gyalu nélkül is megélünk! Sziládyt nagyon érdekelte az, ami a városban, az iskolákban történik, de maga nem mozdulhatott ki az irodája kályha melletti szögletéből. Leste, várta a híreket és mozdulásokat. Folyton küldözött. Minden dologra figyelt, mindenki viselkedéséről tudni akart. Végignéztem, s hallgattam a tanítók nagygyűlését, melyet még március 20-án tartottak. A Dél-Pest megyei tanítók gyűltek össze. Érezhető volt már akkor a másnapra kirobbanó történet. A tanítók ajánlkoztak, fogadkoztak, utálatukat fejezték ki az egyházak ellen; mint kántorok a legsötétebb rágalmakkal szóltak az egyházakra s papokra is. A dunapataji református kántortanító elnökölt. Nem jegyzek ide neveket, hiszen olyan homogén társulat volt úgy is, hogy benne az egyén teljesen fölolvadt. Csak két ember akadt az üvöltő tanító tömegben, akik közül az egyik Paszlovszky108 nevű balotai tanító ki merte mondani: — A keresztyén katekizmus nem tanított soha erkölcstelenséget. A másik Varga László kunszentmiklósi tanító merte vitatni: — A hazafias nevelés és az ősök példáira hivatkozás nevelhet csak jellemes embert. Szilády számára jegyzeteket készítettem, hogy lehető pontossággal számolhassak be mindenről. Sötét idők, sötét emberek! Később tudtuk meg róluk, hogy a „presszió alatti hazafiság” úgy rejthette csak el magát, s viselniök kellett a vörös jelvényeket, hogy megtévesszék vele a kommunistákat. A nemzeti ébredés mámorában ki hitte volna, hogy ezek a sujtásos ruhába öltözött nagy magyarok együtt üvöltöttek a sakálokkal. Három gyűlést hallgattam végig Tyukody Jenő109 és Róna Gábor110 társaságában, azt is mondhatnám: védelmében. Ezen a tanítói gyűlésen szégyenletesen arcul verték a szónokok a hazát is éppen úgy, mint az egyházat. A tanítók tömege lelkesedett rajta. Hibó Sándor111, ez az egyszerű foltozóvarga fölvilágosította a tanítóságot arról: — Önök az állam legnagyobb jelentőségű osztálya, akiknek az osztályöntudatán fordul meg az általános kultúra, s eddig tűrték az elnyomatást. Valósággal fölrobbantak a gyújtó szavak hallatán. Hiszen a több száz főnyi tanítóságnak voltak csendes kis csoportjai is. Hozzám is odajött az öreg Rozgonyi, szabadszállási öreg tanító, s keserű hangon nevezte „gyalázatos munkának ezt a komédiát”. De a tömeg izzott, gyűlölt hazát, egyházat egyaránt! 107 Sild vagy síit: cégér, cégtábla. 108 Paszlovszky Kálmánt 1919_-es működése és a gyerekkel szembeni durva magatartása miatt állásvesztésre Ítélték. (Lásd: Gszelmann Adám - Balotaszállás tanyai iskolái. In: Szakái Aurél szerk. Balotától Balotaszállásig. 2006.130.) 109 Tyukodi Jenő (1880-1946 kb.) tanító, iskola igazgató. Kiskunhalason 1910-től oktatott. 110 Róna Gábor (1887-1967) tanító, iskolaigazgató. Kiskunhalason 1906-tól tevékenykedett. 111 Hibó Sándor (kéziratban tévedésből Hitró) a kiskunhalasi direktórium egyik vezetője. 141
